A Mol-kibocsátást túljegyezték, de a kínált ár túl alacsony volt, ezért döntött úgy a kormány, hogy elhalasztja a kibocsátást – mondta László Csaba pénzügyminiszter a Reutersnek adott keddi nyilatkozatában. Nem érdemes olyan áron eladni a Molt, amely nem tükrözi a társaság tényleges értékét – mondta hozzáfűzve, hogy a Mol igen jó növekedési potenciállal rendelkezik.
Az állami tulajdonban lévő részvényeket egy későbbi időpontban értékesítik, amikor a papírokat „elfogadhatóbb” áron lehet eladni. A Mol privatizációja várhatóan jövőre folytatódik, amikor az értékesítési feltételek valószínűleg kedvezőbbek lesznek – fűzte hozzá.
László Csaba hangsúlyozta, hogy a Mol-ügylet elhalasztása nem érinti a költségvetést, mert az ÁPV Rt. már nagyjából teljesítette idei 196 milliárd forintos bevételi előirányzatát.
A Mol közleménye
A Mol Rt. azért halasztotta el bizonytalan ideig 4 százaléknyi saját részvénycsomagjának eladását, mert a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem akarták áron alul eladni részvényeiket – mondta az MTI-nek a cég kommunikációs igazgatója kedden.
Ferencz I. Szabolcs hangsúlyozta: a Mol saját maga döntött arról, hogy a jelenlegi bizonytalan piaci helyzetben nem értékesíti részvényeit. Hozzátette: november végén még logikus lépésnek tűnt, hogy az állami részvénycsomaggal egy időben adják el részvényeiket.
Hozzátette: a Mol részéről továbbra is fenntartják, hogy nincsen szükségük a 4 százalékos saját részvénycsomagra, de sorsáról csak később döntenek.
Ferencz I. Szabolcs elmondta, hogy a Mol részvényértékesítési körúton a társasággal kapcsolatban pozitívak voltak a visszajelzések, és jelentősen túl is jegyezték a felkínált részvénymennyiséget.
5700 forintért vitték volna
Piaci híresztelések szerint a befektetők 5700 forint körüli áron lettek volna hajlandók megvásárolni a részvényeket. Korábban a maximális kibocsátási árat 7100 forintban határozták meg.
Kutatók szerint logikus lépés volt
Az államháztartási hiányt nem növeli az a 80-90 milliárd forintos bevételkiesés, amely a Mol részvénykibocsátás elhalasztásából fakad – állítják kutatók. Véleményük szerint a GDP arányos államháztartási hiány 2003-ban 5,4-5,5 százalékos lesz, jövöre pedig 4-4,5 százalék.
Mivel a privatizációs bevételeket nem könyvelik a költségvetés bevételei közé, a Mol részvények eladásából származó bevétel, illetve annak kiesése sem befolyásolja az államháztartási hiányt – mondta Petschnig Mária Zita. A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint logikus lépés volt a jegyzés elhalasztása, ha a részvényeladás az eredetileg tervezett bevételnél milliárdokkal, esetleg tízmilliárdokkal kevesebbet hozott volna.
Az idei államháztartási hiány a Pénzügykutató prognózisa szerint 1.050 milliárd forint lesz, ami 5,5 százalékos GDP arányos deficitet jelent. Jövőre a deficit mértéke tovább csökkenhet,a Pénzügykutató prognózisa 4 százalék – tette hozzá Petschnig Mária Zita.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója. Az Ecostat 5,4 -5,5 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt vár 2003-ra, és 4 százalékos hiányt jövőre – jelentette ki az igazgató. Ugyanakkor Belyó Pál hozzátette azt is, hogy ha a gazdasági növekedés gyorsabb lesz, mint az intézet által prognosztizált 3,1 százalék, akkor van esély arra, hogy a hiány is zsugorodik.
