A vezető pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési irodájának heti feltörekvő piaci előzetesében az áll, hogy a bank elemzői beszéltek Adamecz Péter MNB-alelnökkel, és ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a meredek múlt heti kamatemelés célja nem a további költségvetési megszorítások „kizsarolása” volt a pénzügyminisztériumból. A tájékoztatás szerint az emelés a (magyar adósság) kockázati felárainak megugrására volt válasz.
A mértékadó
A J.P. Morgan elemzései, szakértők szerint, minden alkalommal meghatározó irányzéknak számítanak a külföldi befektetők viselkedésében. Az előző héten lezajlott, forint elleni spekulációs támadás egyik elindítója volt a J.P. Morgan elemzése a folyó fizetési mérleg hiányáról. A londoni befektetési bank ugyanis nem kevesebb, mint 7 százalékos folyó hiányt jelzett előre.
A befektetőket addig is egyelőre olyan várható adatok idegesítik tovább, mint a kedden esedékes novemberi államháztartási egyenleg, amelynek hiányát a J.P. Morgan 230 milliárd forintra teszi. A magas kamatszint az elemzés szerint sem a növekedési, sem költségvetési kilátásoknak nem tesz jót, bár e két alapmutatóra gyakorolt hatása nem is lesz eltúlzott.
A J.P. Morgan nem adott számszerű előrejelzést a kamatteher növekedésének költségvetési hatásáról, de a Dresdner Bank londoni befektetési érdekeltsége (DrKW) múlt heti elemzésében 60 milliárd forintra tette a jövő évi költségvetésre a kamatemelés által rótt plusz kiadási terhet.
A J.P. Morgan a maga londoni elemzésében mindenesetre az eddigi 3,0 százalékról 2,8 százalékra csökkentette a jövő évi magyar gazdasági növekedés előrejelzését, és 4,8 százalékról 5,0 százalékra emelte a – helyi önkormányzatok nélküli – GDP-arányos jövő évi költségvetési hiányra adott jóslatát.
A bank szerint a várhatóan jövő évre áthúzódó forintpiaci kilengések miatt az idén még egy, akár 2,5 százalékpontos kamatemelés is lehetséges, amely 15 százalékra emelné a jegybank alapkamatát.
