Belföld

Német felsőoktatás – összeomlik?

Szakirányok és képzések megszűnése, több ezer professzor állása, a diákok egyetemi helyei és a tandíj a tét. Tanárok és diákok együtt harcolnak a felsőoktatást sújtó megtakarítási intézkedések miatt.

Spórolni, spórolni, spórolni! – adták ki a parancsot az eladósodott német tartományok vezetői a felsőoktatási intézményeknek. S hogy a parancsot be is tartsák, megvonták tőlük az állami finanszírozás 15-20 százalékát. Az
Német felsőoktatás – összeomlik? 1

egyetemek és főiskolák pedig ott takarékoskodnak, ahol már nem is tudnak: teljes szakokat számolnak fel, a tanárok 25 százalékát elküldik, diákok ezreit irányítják át más intézményekbe, és a tandíj bevezetését fontolgatják.

Pedig Németország külpolitikai stratégiájában a felsőoktatás fontos szerepet tölt be: a külföldi diákokat és tanárokat az országba csalogatják, és egy fél éven vagy éven át kényeztetik őket. Azért, hogy Németország jó hírét keltsék az egész világon, és később is jusson eszükbe az a néhány hónap, ha esetleg egy német céggel létesítendő partnerségről döntenek, vagy a németek megítéléséről vitáznak barátaikkal. Lassan azonban nem lesz hova hívni a jövőt meghatározó fiatalokat és tudósokat.

Erőik végén?

 

A súlyos német gazdaság recesszió ráirányította a figyelmet a szociális állam strukturális gyengeségére. „Ha ez így meg tovább, a most tiltakozó fiatalok 30 év múlva a jelenlegi nyugdíj felével kell, hogy beérjék” – jelentette ki a megszorítási intézkedések védelmében Kurt Faltlhauser bajor gazdasági miniszter a Süddeutsche Zeitungnak adott intejrúban. Az eladósodott tartományoknak végre meg kell húzniuk a nadrágszíjat, a konjunktúrában folytatott túlköltekezés és az elhalasztott strukturális reformok a recesszióban túlságosan is éreztetik hatásukat. A felsőoktatás fellegvárának számító Berlin például olyan súlyos gondokkal küzd, hogy augusztus elsejével 10 százalékkal csökkentették a közalkalmazottak és köztisztviselők bérét, és a főváros a beiratkozott 135 ezer diák helyett csak 85 ezer után fizet fejkvótát az egyetemeknek. 

Elhalasztott reformok

A német felsőoktatás évek óta megoldatlan problémákkal küzd. Az egyetemi tanrend túlzott szabadságot enged meg a diákoknak, akik már az első félévben olyan tárgyakat tanulhatnak, amelyek a képzés logikája szerint az utolsó szemeszterekben lennének esedékesek. Ennek köszönhetően fejetlenség és motiválatlanság uralkodik a tanulók között. A laza szabályok miatt egy átlagos német egyetemista 8-10 év alatt fejezi be tanulmányait. Ez még jobban megterheli az államkasszát.

Ezt súlyosbítja, hogy bárkit felvesznek a felsőoktatási intézményekbe: az érettségi jegyének megfelelően egy központi intézmény osztja szét a német diákokat a főiskolák és egyetemek között. Mivel csak az igazán keresett szakirányokon van felvételi vizsga, a diákigazolvánnyal pedig nem elhanyagolható kedvezményeket lehet szerezni, több százezerre tehető az úgynevezett látszatdiákok száma. A tartományi költségvetés utánuk is köteles fejkvótát fizetni.

A felsőoktatási reformok megvalósítása óriási megtakarítást jelentene az állam számára. Az évek óta húzódó vitában azonban nem került sor konkrét intézkedésekre. A csődtől fenyegetett tartományoknak most már azonnal kellett lépniük.

Szakirányok eltörlése

A legnehezebb helyzetbe a bajor, a hesseni valamint a berlini felsőoktatási intézményeket sodorták a megszorító intézkedések. A müncheni egyetem falaira két hete kifüggesztették a vezetőség által kidolgozott spórolási programot: 2004 során 25 millió euróval kell csökkenteniük a kiadásaikat. A három berlini egyetemnek a következő két évben közösen 54-54 millió eurót kell megtakarítania, és ezen az összegen túl 2009-ig egyenként 75 milliót kell spórolniuk. A tizenkét hesseni intézmény helyzete valamivel jobb, közösen kell 30 millió eurót megtakarítaniuk, amit szemeszterenként 500 euró tandíj bevezetésével akarnak ellensúlyozni.

A berlini Műszaki Egyetem 30 szakirányát kénytelen megszüntetni, a Szabad Egyetemen a szocilógia képzést bezárják, és a történelem szakosok sem számíthatnak sok jóra. A Humboldt Egyetemen az agrárképzést számolják fel. Az ezeken a szakokon tanuló diákok, ha szerencséjük van, átmehetnek a városban lévő más egyetem hasonló képzésére, ahol elfogadják az eddigi tanulmányaikat. Rosszabb esetben egy másik városban lévő egyetemre irányítják őket.

De nem csak a diákok érzik meg a kemény takarékoskodás hatásait: a müncheni egyetem az alkalmazásában álló dolgozók 25 százalékát (2200 fő) kényszerül elküldeni, csakúgy, mint a berlini Szabad Egyetem. A felsőoktatási intézményeknek 1996-ben már véghez kellett vinniük egy drasztikus spórolási programot, ezért most a tanárok és diákok azzal évelnek, hogy “az egyetemeken már nincs mit sprórolni, más áldozatok után kellene néznie az államnak”.

Szeminárium a metrón vagy a szabad ég alatt

Az egyetemek és főiskolák számára a legkézenfekvőbb megoldás a tandíj bevezetése lenne, azzal ellensúlyozni tudnák a központi forráselvonásokat. A diákok azonban sztrájkba léptek a lehetséges tandíj és a tartományok megszorító intézkedése ellen, az oktatási színvonal romlására hivatkozva. A bajor egyetemek két héttel ezelőtt, a berliniek egy hete hirdettek általános sztrájkot.

A hallgatók sztrájkbizottságokat állítottak fel. A diákok és tanárok együtt tiltakoznak: egy elemi geometria szemináriumot a metrón tartottak meg, de több előadást is az utcán hallgattak végig a diákok. Így szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy lassan már a tanuláshoz szükséges minimális feltételeket sem tudja megadni az egyetem.

Berlinben kifütyülték a főpolgármestert, amikor a belváros sugárútján, az Unter den Lindenen a karácsonyi díszvilágítást avatta volna fel. A tüntetők szerint erre költeni felesleges pénzkidobás. Bajorországban katasztrófáról beszélnek, és Edmund Stoiber nemrég megválasztott miniszterelnöt azzal vádolják, hogy hazudott a győzelem érdekében, amikor a felsőoktatás védelmét ígérte.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik