Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) cáfolta, hogy a Nemzeti Adatvagyon Védelmi Központ (NAVK) létrehozása kapcsán felhasználta volna a ProWare Kft. korábbi koncepciójának dokumentációját.
A ProWare Kft. meglepetéssel tapasztalja, hogy információi szerint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) az általa korábban kidolgozott, ám eddig ki nem fizetett koncepciója alapján akarja megvalósítani a projektet – jelentette ki Tarjányi Péter. A beruházást “titokban és közbeszerzési eljárás nélkül” akarják megvalósítani, hogy egy politikailag támogatott multinacionális és egy magyar informatikai cég kapja meg az egyik legnagyobb és legfontosabb projektet – tette hozzá.
Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy mindezt a sajtóban megjelentekre, saját, általa meg nem nevezett forrású információikra, valamint az e héten tartott Fidesz-tájékoztatóra alapozza. Tarjányi Péter szerint az ügy hátterében az áll, hogy cége kényelmetlenné vált a hatalom számára.
A ProWare a kormányváltást követően több cég átvilágítására is megbízást kapott. Ennek köszönhetően “belelátott egyes, a politikához közel álló emberek lapjaiba”, ezzel érdekeket sértett – mondta. Tarjányi Péter azt mondta: úgy véli, hogy az időközben csődbe ment ProWare Kft. ellehetetlenítésében, illetve megszolgált pénzeinek ki nem fizetésében politikai megfontolások is vezérlik a Miniszterelnöki Hivatalt.
Az ügyvezető igazgató emlékeztetett arra, hogy a ProWare Kft. az elmúlt évben a Miniszterelnöki Hivataltól megbízást kapott egyebek mellett az In-Forrás Kht. átvilágítására, illetve a NAVK-pilot projektben (tesztprojektben) való részvételre. A ProWare “rendben elvégezte a munkát”, kidolgozta a projektet, és a koncepciót átadta a Miniszterelnöki Hivatalnak. A hivatal azonban nem fizette ki a munkákért járó mintegy 400 millió forintot – mondta. Tarjányi Péter szerint mindez azért érdekes, mert az időközben végelszámolás alá került In-Forrás Kht. végelszámolója levélben értesítette őket arról, hogy magára és a cégre nézve elismeri a fizetési kötelezettséget. Az ügyvezető igazgató kérdésekre válaszolva elmondta: ő és munkatársai tárgyaltak az illetékesekkel, ám máig nem kaptak választ arra, hogy miért nem fizetnek nekik.
Tarjányi Péter kifejtette: nem érti, hogyan kerülhetett át projektkoncepciójuk az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz. Hozzátette: szerinte a NAVK megvalósításához nem kell 5,2 milliárd forint, és közbeszerzés útján is megvalósítható a program. A NAVK-program kapcsán elmondta, hogy ebben a központban nem lakossági információkat tárolnának, hanem a minisztériumok saját anyagait, illetve dokumentumait.
Az ügyvezető igazgató a politikai vetületeket feszegető kérdésekre elmondta: a ProWare Kft.-t a Nemzeti Autópálya Rt. és az Állami Autópályakezelő Rt. is megbízta átvilágítással. Véleménye szerint e két cég átvilágítása során olyan információkat ismertek meg, amelyek politikai értelemben “rendkívül kritikusak”. Közölte: az átvilágítást követően több politikához közel álló ember is megkérdezte véleményét – közöttük Puch László szocialista pénztárnok, illetve Szalay Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium akkori politikai államtitkára -, ám kérdéseik nem arra irányultak, hogy “hogyan lehet valakit börtönbe juttatni”. Az érdeklődők inkább arra voltak kíváncsiak, hogy “mi történt 1998 és 2002 között, milyen pénzcsinálási lehetőségek voltak, és hogyan irányították úgy a projekteket, hogy biztosan célba érjen valaki” – mondta Tarjányi Péter.
Kérdésekre válaszolva leszögezte: “az átvilágításkor nem találtunk Fidesz-párttagokat és MSZP-párttagokat, de találtunk olyan embereket, akik adott esetben üzleti érdekek mentén a politikai mezőket felhasználták”. Hozzátette, hogy “megélhetési politikusokat” találtak, azonban kérdésre sem nevezte meg őket.
Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy az autópálya-cégek átvilágításakor, a 2000 és 2002 közötti időszakot vizsgálva, felfedeztek olyan típusú, több milliárd forintos pénzügyi műveleteket, amelyek “nagyon hasonlítanak” a K&H brókercégének botrányában ismertté vált tranzakciókhoz. Tarjányi Péter elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban megkereste őt a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő politikai államtitkár is, aki arra kérte, “magyarázza el a történetet”. Az ügyvezető igazgató állítása szerint Tóth Andrásnak megmondta, hogy hol találhatók a kérdéses dokumentumok, amelyeket ismeretei szerint 24 órán belül meg is kapott a Nemzeti Autópálya Rt.-től az államtitkár. Tarjányi Péter úgy vélte, hogy az általa elmondottakban nincs titkos információ.
Arra a kérdésre, hogy a ProWare miért lett “kegyvesztett”, az ügyvezető igazgató elmondta: kft.-je olyan szervezet, amely belelátott bizonyos lapokba, és a politikusok egy részének ez “fáj”. Tarjányi Péter ilyen politikusként nevezte meg Baja Ferencet. Elmondása szerint a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával az In-Forrás Kht. átvilágításakor, a költségvetési pénzek elosztása kapcsán került politikailag kényes helyzetbe. Hozzátette: mivel nem kívánt beleavatkozni a politikába, “kegyvesztett lett”, és a Miniszterelnöki Hivatal ezért nem fizetett máig a ProWare-nek.
Baja Ferenc visszautasítja a vádakat
Visszautasítja és minden alapot nélkülözőnek nevezi Baja Ferenc államtitkár az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben a ProWare Kft. ügyvezetőjének állításait az In-Forrás Kht.-nál folytatott adatmentési projektről. “A ProWare Kft. ügyvezetője, Tarjányi Péter újabb sajtótájékoztatón ismételte meg már többszörösen cáfolt állításait az In-Forrás Kht.-nál folytatott állítólagos adatmentési projektről” – fogalmaz Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a közleményben.
Mint írja, bár Tarjányi Péter legújabb sajtótájékoztatóján “már csak pilot-projektről beszél”, állításai változatlanul minden alapot nélkülöznek, és azokat az eddigiekhez hasonlóan visszautasítja. “Újabb, személyeskedő, ugyancsak minden alapot nélkülöző kijelentéseit pedig nevetségesnek tartom, és a lehető leghatározottabban cáfolom” – közli Baja Ferenc.
Tóth András valóban találkozott Tarjányi Péterrel
Tóth András valóban találkozott Tarjányi Péterrel, a ProWare Kft. ügyvezető igazgatójával – tudta meg az MTI a nemzetbiztonsági államtitkár titkárságától pénteken. A Tóth András titkárságáról származó információk szerint a ProWare Kft. ügyvezető igazgatója valóban elmondta mindazt, amit az ügyről tud, ám az általa közöltek nem gyarapították számottevően a már meglévő ismereteket. Az államtitkár ugyanakkor ezúttal is közölte a hallottakat a Nemzetbiztonsági Hivatal illetékeseivel.
Az IHM cáfolata
A tárca munkatársa az MTI-nek elmondta, nem a ProWare anyaga alapján készítették elő a NAVK megvalósítását, s nincs információjuk arról, mit tartalmaz a koncepció. Közölte: az IHM folyamatosan egyeztet az adatvédelmi biztossal annak érdekében, hogy a NAVK megvalósítása ne sértsen adatvédelmi jogokat.
Mindez annak kapcsán vetődött fel, hogy az IHM a sérülékenyebb közigazgatási és társadalmi adatvagyon megóvása kapcsán bizonyos, mintegy 5,2 milliárd forint értékű beszerzésekre a közbeszerzési törvény alóli felmentést kért az államtitok védelme érdekében az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságától. Ennek kapcsán a hét elején a Fidesz sajtótájékoztatót tartott, s arra kérte az informatikai minisztert, hogy oldja fel a szóban forgó előterjesztés a titkos minősítését.
Az IHM erre reagálva az MTI-vel korábban közölte: a közbeszerzési eljárástól a jogszabályban meghatározott, a titokvédelemhez szükséges mértékig történő eltérésnek az engedélyezését kérte.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
