Grespik László egy, a Viking Klubban 1999-ben lezajlott skinhead-koncert nyomán közösség elleni izgatással vádolt fiatalember ügyvédjeként a büntetőper első, keddi tárgyalásán azzal fordult a bírónőhöz: zsidó vallású-e, zsidó származású-e.
Péterfalvi: a kérdés jogellenes
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos arra hívta fel a figyelmet: az ügyvéd különleges adatot kívánt megtudni. A kérdés feltevése pedig önmagában is jogellenes, mert a származással kapcsolatos adatra vonatkozott. Az adatvédelmi törvény alapján különleges adatot akkor lehet kezelni, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárul, vagy a törvény lehetővé teszi – mutatott rá az ombudsman.
“Az ilyen jellegű adatok kezelését egyébként törvény is csak nagyon szigorú feltételek esetén rendelheti el.” A törvény kimondja, hogy személyes adatot kezelni meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet – hangsúlyozta Péterfalvi Attila. Ezt a szabályt függetlenül attól, hogy a személyes adat kezelése törvényi felhatalmazással vagy az érintett hozzájárulásával történt, alkalmazni kell – magyarázta a szakember.
Az ügyvéd kérdése arra vonatkozott, nem összeférhetetlen-e, vagy nem elfogult-e a bíró – mondta az ombudsman, aki szerint a kérdés feltétele is jogellenes, hiszen erre nincs jogi lehetőség, “nem beszélve arról, hogy akkor ezen az elven holnapután megkérdezzük a bírótól, (…) ön nem elvált-e, az ön gyerekét kinek ítélte a bíróság, vagyis nem elfogult-e mondjuk egy válópernél?”.
Ügyvédi Kamara – nem biztos még a fegyelmi eljárás
Bánáti János ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az MTI érdeklődésére elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy miután egy fővárosi ügyvédről van szó, aki felett fegyelmi jogkört gyakorol, a konkrét esetről nem nyilatkozhat. Általánosságban az elnök az ügyvédi törvény legelső mondatát idézte, mely szerint “Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését.”
“A helyzetet egy közkeletű példával tudnám megvilágítani. A védelem eminens érdeke, hogy ne kerüljön elő a bűnjel, a véres kés, de az ügyvéd semmilyen körülmények között sem működhet közre a terhelő bizonyíték elrejtésében, megsemmisítésében, hiszen azzal törvényt sértene” – magyarázta Bánáti János.
A kamarai eljárás megindulásához kósza sajtóhírek nem elegendőek, pontos információkra, bírósági tárgyaláson történtek esetében például jegyzőkönyvre van szükség ahhoz, hogy megalapozott döntés szülessen a fegyelmi eljárás megindításáról – hangsúlyozta az elnök. Az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatban felmerült kérdésekre a törvényekben találjuk meg a választ – tette hozzá.
Bánáti János hangoztatta, hogy a konkrét ügyben semmiképpen nem kíván prejudikálni, de ha igazak a sajtóhírek, akkor a személyes adatok védelméről szóló törvény körültekintő vizsgálatára, adatvédelmi szakemberek véleményére lehet szükség.
“A bírósági gyakorlatban nem ismerek olyan ügyet, ahol az eljáró bírót származása miatt zárták volna ki az ügy elintézéséből. Egy ilyen döntés alkotmánysértő diszkrimináció lenne” – tette hozzá Bánáti János.
A Magyar Ügyvédek Érdekvédelmi Szervezetének Elnöksége az MTI-hez szerdán eljutatott közleményében határozottan elítélte, a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartotta Grespik László magatartását. (
Grespik: tisztáznom kellett a bíró elfogulatlanságát
Grespik László, a másodrendű vádlott védője az MTI kérdésére elmondta, hogy “a büntetőeljárási törvény szerint hivatalból mindig vizsgálni kell, hogy az eljáró bíró elfogult-e”. Hozzátette, azért lényeges kérdés, hogy zsidó származású-e a bíró, mert a vádirat olyan dalszövegeket tartalmaz, amelyek zsidó származásúakra mondanak ki “bizonyos negatív értékítéletet”.
“Védői tisztemből fakadóan, már az eljárás elején kötelességem volt tisztázni a bíró elfogultságát” – mondta Grespik László. Megjegyezte, hogy kérdésére a bírónő “nagyon korrekt” választ adott. “Azt mondta, hogy erre a kérdésre nem lenne köteles válaszolni, de szívesen válaszol. Ő maga nem zsidó származású, nem zsidó vallású, és még a felmenői sem azok” – idézte fel az ügyvéd.
“Ha a bíró zsidó származásúnak vagy vallásúnak vallotta volna magát, a vádirat tartalmára hivatkozva kötelességemnek tartottam volna indítványozni kizárását. Jelen helyzetben viszont erre természetesen nem kerül sor” – jelentette ki Grespik László. Az ügyvéd nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy véleménye szerint ki tekinthető zsidónak. Szavai szerint kérdésével arra kívánt rávilágítani, hogy a bíró “saját magát annak tartja-e”.
Az ügyvéd elmondta: a vád alapját képező kijelentéseket hat videokazetta és két magnószalag rögzíti, azonban ezeket idáig csak az ügyész ismerhette meg. Sajtóinformációk szólnak arról, hogy a Viking Klubban történteket figyelemmel kísérte és titkosszolgálati eszközökkel rögzítette a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd feljelentést tett a nyomozóhatóságnál.
A per középpontjában skinhead-zenekarok állnak
Az ügyészség szerint a per hét vádlottja 1999-ben, illetve az azt megelőző hosszabb-rövidebb időszakban, az általa vallott neonáci, nyilaskeresztes ideológiától és elsősorban ezen eszmekörök meghatározó elemét képező fajelméleti nézetektől vezérelten, úgynevezett skinhead zenekarokat hozott létre.
Budapest 1944. február 13-án történt elfoglalása nyomán különböző szélsőséges, nemzetiszocialista beállítottságú szervezetek által a becsület napjának nevezett eseménysorozat részeként a vádlottak a XIII., kerületi, Kerekes út 6. szám alatti Viking Klubba vonultak, ahol az esti, éjszakai órákban skinhead koncertre került sor több száz fős hallgatóság előtt. A koncerten fellépett három zenekar, melynek tagjai voltak a vádlottak.
A koncerten a dalszövegekben, egyértelműen a magyarországi zsidóságra utalva, elhangzott többek között: “Szemét dögök, országunkon élősködő rohadék zsivány horda! Megkapta részét amire vágyott, kezében tartja Magyarországot!… Ők azok, akiknek mindent szabad, … küzdj ellenük, védd meg magad!”
A rendezvénynek rendőri intézkedés vetett véget. A koncert közönségéből több fiatal ellen még 1999-ben gyorsított eljárás keretében emeltek vádat, mert sörösüvegekkel megdobálták az őket igazoltatni kívánó rendőröket.
A Fővárosi Bíróság 1999. májusában jogerősen kimondta hét vádlott bűnösségét és felfüggesztett szabadságvesztést, illetve egy magyar fiatalkorú vádlott esetében próbára bocsátást alkalmazott. Két magyar mellett, német, cseh és szlovák fiatalok voltak a per vádlottjai.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 1991-ben már történt a keddihez hasonló eset. Akkor a Szent Korona című lap szintén közösség elleni izgatással vádolt főszerkesztőjének, Romhányi Lászlónak az ügyvédje terjesztett be elfogultsági kifogást azzal, hogy vizsgálják meg, van-e zsidó vagy román származású a bíróság tagjai között. Akkor a bíróság a védői indítványt elutasította.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
