Az alelnök “baklövésnek” nevezte a kormánnyal együtt eldöntött júniusi sáveltolást. Elmondta, hogy a sáveltolás olyan zavart okozott a piacon, aminek a terhét a magas kamatok miatt még ma is nyögik. Hozzátette: ezt követően a kormány is megértette, hogy a leértékelés nem lehet megoldás. Adamecz Péter hangsúlyozta, hogy a kormány által elhatározott költségvetési konszolidáció javítani fog a folyó fizetési mérlegen, aminek romlása a fiskális politika, illetve a lakossági megtakarítások csökkenésének következménye. Emlékeztetett arra, hogy 1995-ben a fizetési mérleg és a költségvetés egy éves javulását ugyan a leértékeléssel el lehetett érni, ám ennek jelentős ára volt a megugró inflációban. Az alelnök megerősítette, hogy jövőre 4,5 százalékos alapinflációval számolnak, amit 2 százalékpont körül növelnek az adómódosítások.
A 2005-ös inflációs várakozásokba reményei szerint a jövő évben átmenetileg emelkedő infláció nem épül be. Felhívta a vállalatvezetők figyelmét, hogy a jövő évi bérkiáramlásoknál ne az átlagos 6,6 százalék körül várható inflációt vegyék figyelembe, mivel bevételeik ennél mintegy 2 százalékponttal alacsonyabb ütemben nőnek csak. Adamecz Péter szólt arról, hogy a jegybank a kormánnyal együtt támogatja az euró 2008-as bevezetését. Ismertette: ha Magyarország 2004 végéig, 2005 elejéig be tud lépni az ERM II-es árfolyamrendszerbe, elvileg 2008. január 1-jén bevezethető lesz az euró. “Ennek érdekében 2006-ban az inflációnak 3 százalék alá kell mérséklődnie, ami feltételezi, hogy 2005-ben 4 százalék körül alakul” – mondta. Szavai szerint a kitűzött célok eléréséhez 250-260 forint/euró közötti árfolyamra van szükség, a sávhatárok lazább kezelése mellett.
A 250-260 forint/euró közötti árfolyamot a jegybank kamatpolitikával jól tudja alakítani, szűkebb sávnak Adamecz Péter szerint nincs értelme. Az alelnök megerősítette, hogy az MNB feladata a stabil árfolyam biztosítása és hangsúlyozta, hogy az árfolyam tekintetében nincs konfliktus a kormánnyal. Az inflációs célok meghatározásánál a jegybank 255 forint/eurós árfolyamot vett figyelembe. Adamecz Péter fordulatot sürgetett a bérkiáramlás növekedésének alakulásában, fenntarthatatlannak nevezte a reálbér-növekedés eddig tapasztalt ütemét. Megerősítette, hogy a bérnövekedésnek a termelékenység alakulásához kell igazodnia, és téves megítélésnek nevezte, hogy az árfolyam erősödése okozta volna a versenyképesség gyengülését. Úgy vélte, hogy ez elsősorban a munkaerőpiacnak az infláció alakulásához történt gyenge alkalmazkodása miatt következett be.
Pozitív jelként értékelte a lakossági fogyasztás lassulását, a konjunktúra javulását, illetve a kormány és a jegybank közös, az euró bevezetésére vonatkozó szándékát. Ismertette: az MNB legutóbbi inflációs előrejelzése szerint az idén a cél nem teljesül, mivel év végén várhatóan 5,1 százalék, az év átlagában pedig 4,6 százalék lesz az fogyasztói árak növekedési üteme. Jövőre a decemberi prognózis 5,9 százalékos, az év egészében pedig 6,6 százalékos inflációt tartalmaz, ami 2005-ben decemberre 4 százalékra, éves átlagban pedig 4,2 százalékra mérséklődik.
