Belföld

Leonidák – pazar égi látvány

admin
admin

2003. 11. 18. 16:44

A Leonidák meteorraja novemberben éri el a Föld légkörét. Idén november 19-én és 23-án várhatóak nagyobb tömegben látványos felvillanások a hajnali égbolton.

A meteorrajok felvillanása akkor látható, amikor az apró töredékek, mint például egy üstökös maradványai, az űrben keringve elérik a Föld légkörét,

Hogyan teremnek a meteorrajok?

Amikor egy üstökös a Nap közelében felmelegszik, szublimáló gázai sok port repítenek ki az űrbe. A porszemcsék (meteoroidok) a szülő égitestéhez hasonló, de attól kissé eltérő pályára kerülnek – ezek csoportját nevezzük meteorrajnak. A szétszóródás oka részben az, hogy az üstököst alkotó szilárdabb részecskék a gázok elillanása után különböző irányba és különböző sebességgel repülnek ki. Az üstökös minden napközelségekor újabb port termel, fiatal, sűrű felhőket alkotva – írja a Magyar Csillagászati Egyesület honlapja.

az atmoszférát. Miután a részecskefelhőt alkotó meteorok sebessége a 250-260 ezer kilométert is eléri óránként, a légkörbe ütközve hatalmas súrlódási energiák szabadulnak fel, amelyek felizzítják a parányi törmelékdarabokat, látványos hullócsillagokká alakítva a meteorokat.

Természetesen ebből is kiderül, hogy a hullócsillagoknak közük sincs a valódi csillagokhoz, amelyek belső energiatermelésük révén világítanak a sötét égbolton. De a meteorok rendkívül dinamikus becsapódásai tényleg felejthetetlen élményt nyújtanak azoknak, akik láttak már ilyet.

Egy másodpercenként 30-40 kilométeres sebességgel száguldó, a légkörbe becsapódó, tizedgrammnyi súlyú törmelékdarab például akkora fényjelenséget képes okozni, mint a nyári égbolton látható legfényesebb csillag, vagyis a Lyra csillagképben látszó Vega. Egy 10 centiméter átmérőjű meteor viszont már akár telihold fényességű látványt is produkálhat – írja a Magyar Csillagászati Egyesület honlapja.


Miért hívják Leonidáknak a meteorrajt?

Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára a www.geographic.hu-nak elmondta: idén novemberben alighanem látványos események zajlanak majd a Föld légkörében. Ekkor érnek a Föld légkörébe a Leonidák, vagyis az a meteorraj, amely a Tempel-Tuttle üstökösből származik. (1533-ban lökődtek ki az üstökösből ezek a darabok.) A meteorraj neve egyébként nem valódi eredetét tükrözi: az elnevezés azért utal a Leo, vagyis az Oroszlán csillagképre, mert az égbolton ebből az irányból közelít a raj a Föld felé.

Az idei csillaghullás egyes vélemények szerint nem lesz annyira látványos, mint amilyen a korábbi években volt, hiszen a meteorraj 33 évenként kerül a legközelebb a Földhöz. Mizser ennek kapcsán azonban hangsúlyozta: 1933-ban, 1966-ban és 1999-ben voltak a legnagyobb földközelségben a Leonidák, de az ezeket követő, illetve megelőző években is még jól látszanak az ilyen csoportos becsapódások, a meteorzáporok november táján. A Leonidák egyébként a Perseida és a Geminida meteorrajokhoz hasonló látványosságot kínálnak – tette hozzá a főtitkár.

Mi a meteor? 

A hullócsillagokról, a meteorokról csupán a XVIII. század végén vált elfogadottá, hogy kozmikus eredetűek. Az elnevezés görögül “ég és föld között lebegő”-t jelent. A valóságban ezek parányi “porszemcsék”. Nagy többségük mindössze ezredgramm és egy gramm közötti tömegű, méretük századmilliméterestől a néhány centisig terjed. De ennél lényegesen nagyobbak is előfordulnak. Keletkezésük többféle úton történhet: elsősorban üstökösök anyagkibocsátásával, de emellett kisbolygók ütközése, porladása is termel meteorikus testeket. 

November 19-én hajnalban lesz a csúcs

Így például most szerdán, november 19-én hajnalban maximum, azaz „legnagyobb meteoraktivitás” várható. Egy kisebb „csúcsot” november 23-án is észlelhetünk, ha ezt az időjárási viszonyok is megengedik.

Az előrejelzések szerint november 19-én, szerdán fél hét körül lesz legsűrűbb a meteorzápor – a nagyvárosokon kívüli, illetve a magasabban fekvő, páramentes helyeken lesz szép látványosság a Leonidák érkezése. (Normál esetben ezekben a napokban óránként 20-at, 30-at látni a raj tagjaiból, de a hullócsillagok száma megnő, amikor a Leonidák-raj földközelbe ér, így például 1966-ban az Egyesült Államok középső részén óránként 5000 felvillanást is láttak.)

A november 19. után következő, kisebb maximum november 23-ára várható, a 19-einél néhány órával korábban, de szintén hajnali időpontban (két-három óra körül). Ez egy igen kicsi maximum lesz, mindössze 10 meteort várnak óránként. Ez a szokásos évenkénti nagyságnak felel meg, csakhogy erre az időpontra a Leonidák már le szoktak csendesedni. A legjobb megfigyelési hely Közép-Kelet- és Nyugat-Európa közötti területen lesz (köztük hazánkban is).

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.