Korábban tizenegy halálos áldozatról tudtak. A hatóságok mindazonáltal nem zárják ki a mérleg további rosszabbodását sem, mert a helyszínen található romok között még kutatnak. A sebesültek számát továbbra is 122-re teszik, közöttük 36 gyermek van. A halottak között hét libanoni, négy egyiptomi, egy szaúdi és egy szudáni állampolgár található, a többieket még nem sikerült azonosítani. Még mindig nem közölték hivatalosan, egy vagy több öngyilkos merénylőről van-e szó.
A leghatározottabban elítélte az öngyilkos merényletet vasárnap Kofi Annan ENSZ-főtitkár, és meggyőződését fejezte ki, hogy a szaúdi hatóságok az igazságszolgáltatás kezére juttatják az elkövetőket. Annan szóvivője útján nyilatkozva értésre adta, hogy sokkolta a 17 halálos áldozatot követelt robbantás híre. Egyúttal részvétét fejezte ki az áldozatok családjának és a szaúdi kormányzatnak.
Álcázott merénylők
A robbantást a szaúd-arábiai biztonsági erők egyenruhájába öltözött merénylők követték el, akik egy valószínűleg lopott rendőrségi terepjárón hajtottak be éjfél körül a külföldiek fegyveres biztonsági őrökkel védett lakónegyedébe. Szemtanúk szerint az épületegyüttesre vigyázó őrökre egy dombról tüzet nyitottak, és a robbanószerekkel megrakott autó, amelyben legkevesebb két ember ült, a golyózáporban hatolt be a 200 villát magában foglaló negyedbe.
Reményét fejezte ki vasárnap este Rijádban Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, hogy az előző napi súlyos terrorakció nem sodorja veszélybe a Szaúd-Arábiában zajló politikai és gazdasági reformokat. A magas rangú amerikai illetékes egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy a 17 halálos áldozattal és 122 sebesülttel járt robbantás az al-Kaida terrorhálózat műve volt. Azt is valószínűsítette, hogy lesznek még ilyen típusú merényletkísérletek a közeljövőben az arab országban.
A külügyminiszter-helyettes rámutatott, hogy a szombat éjjeli merénylet magán viseli az al-Kaida számos ismertetőjelét, több ponton hasonlít például a május 12-i rijádi öngyilkos robbantásokhoz, amelyekért ugyancsak a
szaúdi születésű Oszama bin Laden terrorszervezetét tartják felelősnek. Emellett az al-Kaidához kapcsolható internetes oldalak is céloztak arra, hogy az országban ilyen típusú történések várhatók – tette hozzá.
Új front nyílt a terror elleni háborúban
A londoni Independent szerint a hétvégi, rijádi robbantással új front nyílt Amerika terror elleni háborújában. A merénylettel – melyben jobbára arab országokból származó külföldiek haltak meg – ugyanis a szaúdi királyságot akarták megingatni, amely Amerika legfontosabb szövetségese az Öböl térségében – írja a lap. Az Independent azt is megjegyzi, hogy bár a szaúdi hatóságok kemény terrorista-ellenes intézkedéseket hoztak és együttműködnek az amerikai hírszerzéssel, a támadás nyilvánvaló jelzés a szaúdi vezetésnek, hogy az Al-Kaida akkor követ el ilyesfajta akciót, amikor akar. A lap megjegyzi azt is, hogy a szaúdi lakosság dühvel és értetlenséggel fogadta a támadás hírét – sokan nem tudták elhinni, hogy arabok voltak az akció célpontjai, ráadásul a szent böjti hónap, a Ramadán idején.
A Daily Telegraph azt írja, hogy az Al Kaida az iszlám elárulóinak tartja azokat a külföldi muzulmánokat, akik a nyugatiakhoz hasonló módon élnek a szaúdi királyságban. A lap szerint azonban a terrorszervezet akaratán kívül
elidegenítette magától az arab közvélemény nagy részét és Amerika kezére játszott a terror elleni háborúban. A mostani akció elősegítheti, hogy az erősen konzervatív szaúdi társadalomban a titkosszolgálatok könnyebben tudjanak információhoz jutni a radikálisok úgynevezett alvó sejtjeiről – írja a brit újság.
Szaúd-Arábia: hazai pálya
Ha van ország, ahol az al-Kaida hazai pályán mozoghat, akkor az Szaúd-Arábia. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások tizenkilenc gépeltérítőjéből tizenöt volt az öbölbeli királyság állampolgára, ötből négy kattintás innen érkezett az al-Kaida egy álcázott internetes honlapjára, és az ENSZ BT jelentése szerint félmilliárd dollárt kapott Rijádtól ez a terrorszervezet az elmúlt évtizedben – írja a Népszabadság.
Az iszlám két legszentebb helyét, Mekkát és Medinát is magába foglaló szaúdi földön született meg e vallás talán legfanatikusabb, leginkább modernizáció-, és Nyugat-ellenes ága, a vahabita mozgalom. Azóta is jól
tartja magát: a rijádi utcánál és mecsetnél keresni sem kell Amerika-, és Izrael-gyűlölőbb fórumot. (A Hamasznak, az Iszlám Dzsihádnak is gyűjtenek.) Állampolgárságától való megfosztásáig szaúdi volt Oszama bin Laden is.
Ellenpontoz a királyi ház
És mégis: ez csak az egyik – a riasztóbb – énje az arab világon belül is különösen zárt, 24 milliós Szaúd-Arábiának. Énen belüli ellenpontja a királyi ház, a Washingtonnal együttműködő Rijád. Igaz, szeptember 11-e után akadozott ez az együttműködés, s nemrég az amerikai erők döntő többségének kivonásához vezetett az országból. Mégsem szűnt meg, s nem is fog: a királyság a föld legnagyobb olajtartalékával rendelkezik, a szállítások folyamatossága elsőrendű amerikai érdek. Az amerikai olajvállalatok már az önálló királyság második évében, 1933-ban megvetették itt a lábukat. A CIA egykori arabistája, Robert Baer új könyve arra a kiindulópontra építi az amerikai–szaúdi szövetséget, hogy Washington olajat vesz és fegyvert ad el, Rijád pedig fordítva tesz.
Az Egyesült Államokkal szimpatizáló vezetés pozíciója ma ingatag: a beteg Fahd bin Adel-Aziz király helyett ténylegesen kormányzó Abdallah koronaherceg reformlépései ellenállást váltanak ki, miközben a rijádi utcát más is dühíti: az olajbevételek katasztrofális felhasználása miatt 1981 óta kevesebb, mint negyedére esett vissza az egy főre jutó éves GDP értéke. Az al-Kaida mindenesetre halászik a zavarosban: a május 12-i rijádi terrorattakjukban is meghaltak harmincöten. Azóta rendszeresek a szervezetet érintő letartóztatások, illetve a hatóságokkal való, áldozatokkal járó fegyveres összetűzések is.
