A két földközi tengeri szigetország, Ciprus és Málta Magyarországgal együtt, jövő év májusában csatlakozik az Európai Unióhoz, és szeretnék elérni, hogy a közös európai pénz bankjegyein lévő térképen ők is szerepeljenek.
“A kérdést már felvetettük az Európai Unió illetékeseinek” – jelentette be a sajtónak a ciprusi pénzügyminiszter, Markosz Kiprianu. “Miután mi is tagjai leszünk az uniónak, a bankjegyet kinézetén muszáj lesz változtatni” – véli a miniszter. Az Európai Központi Bank egyelőre nem reagált a felvetésre.
Az euró bankjegyeit Robert Kalina, az osztrák jegybank munkatársa tervezte, miután megnyerte a munkára kiírt pályázatot, maga mögé utasítva 44 vetélytársát, szerte Európából. Kalinát 2001-ben az Év emberévé választották Ausztriában.
Műholdas jog
Nem a mostani az első probléma az euró térképeivel, hiszen mind a bankjegyen mind érméken megörökített ábrázolás túlélt már egy-egy botrányt. A bankjegyen szereplő Európa-rajzolatról egy francia cég tavaly januárban azt állította, hogy az EKB a térképet egyszerűen eltulajdonította. Állításukat azzal próbálták bizonyítani, hogy a bankjegyeken szereplő reprodukciórajzok az eredeti változat hibáit is tartalmazzák. Az európai jegybank vezetői a vádra azt nyilatkozták, hogy a felhasznált műholdas Európa-térképek felhasználási jogát még 1997-ben megszerezték egy osztrák cégtől. A jogi eljárás végeredményéről egyelőre nem érkezett hír.
Bosszú térképrajzolás formájában
Az érméknek már a tervezésekor is kirobbant a vita a tagországok között amiatt, hogy Luxemburg és Portugália nem volt jól kivehető az “írás” oldalon lévő térképen, nem látszott a határ Írország és Észak-Írország között, illetve, hogy a 2500 kilométeres körzeten kívül eső területek lemaradtak a térképről. (A nyolc érme írás oldalát az eurózóna államaiban egyformán verték, ezek Európa térképét mutatják. Az egy-, két- és ötcentesen a Föld közepén fekszik a kontinens, a tíz-, húsz- és ötvencenteseken Európát országhatárokkal, az egy- és kéteuróson pedig országhatárok nélkül ábrázolják.)
Tavaly februárban, nem sokkal az euró bevezetése után sajtóhírek szerint a svéd diplomácia fejezte ki rosszallását – igaz, nem hivatalos úton – azért, mert az országukat magában foglaló skandináv félszigetet az euró-érméken úgy ábrázolta a vésnök, hogy arról különösebb rosszindulat nélkül is egy petyhüdt hímtag juthat az eszébe mindenkinek. Akkor sokan úgy vélték, hogy a különleges forma nem véletlen, így álltak bosszút a skandináv államokon: Svédország mindmáig nem vezette be az eurót, a térképről teljesen lemaradt Norvégia pedig nem lépett be az Európai Unióba.
