A miniszter megjegyezte: a kritikák megfelelő tükröt tartanak az ágazat elé ahhoz, hogy a hátralévő feladatokat sikeresen el lehessen végezni. Németh Imre kijelentette: ezeket a teendőket a csatlakozásig, azaz jövő év május 1-jéig el is végzik.
Jelezte: az agrártárca a csatlakozási feladatokkal összefüggésben eddig mintegy 12 milliárd forintot használt fel, és fordított a feladatok megoldására. A programok teljes végrehajtásához azonban még további több mint 5 milliárd forintra lesz szükség – vélte Németh Imre.
Az agártárca irányítója megismételte, hogy a legtöbb probléma a kifizető ügynökség felállításával, azaz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési Hivatal (MVH) működtetésével kapcsolatos. Ezek közül a miniszter az egyik legjelentősebbnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer kiépítésében tapasztalható hiányosságot említette. Ennek alapvető oka, hogy a szükséges szoftvertendereztetés elhúzódott – magyarázta Németh Imre.
Jelezte: az országértékelésben szerinte Magyarországot csupán két mezőgazdasági területen lehet elmarasztalni. Ez a kifizető ügynökség felállításában tapasztalható lemaradás, valamint az élelmiszeripari üzemekre vonatkozó közegészségügyi követelmények nem maradéktalan teljesítése.
Németh Imre szerint ugyanis a kifizető ügynökség működésével összefüggő informatikai problémák az MVH működéséhez kapcsolódnak, ezt pedig külön említi az országértékelés mint hiányosságot. A vidékfejlesztési intézkedések végrehajtására való felkészülés is megtörtént, bár a miniszter elismerte, hogy az ehhez szükséges programot a határidő lejárta után kapták meg Brüsszelben.
Németh Imre aláhúzta: a mezőgazdaság felkészítésére az uniós elvárásoknak megfelelően ténylegesen hat év állt volna rendelkezésre, ám ebből csak az utóbbi, mintegy másfél évben történtek érdemi lépések.
Ennek alátámasztására Szanyi Tibor, a tárca politikai államtitkára idézte az 1998-2002 között kiadott országjelentések mezőgazdaságra vonatkozó kitételeit. Az értékelés 1998-ban a mezőgazdaságban jelentős haladást látott szükségesnek. Egy évvel később pedig már lassú haladást állapított meg.
Az ezredfordulón a bizottság megfogalmazása szerint az intézményi kapacitások erősítését a lassú döntéshozatal hátráltatta. Egy évvel később a bizottsági jelentés azt tartalmazta, hogy Magyarország még nem hozta meg a szükséges hivatalos döntéseket. Tavaly júniusban a szakértők úgy értékelték, hogy Magyarországon a helyzet kritikus, a tagjelölt országok között Magyarország a csatlakozáshoz szükséges mezőgazdasági rendszerek kiépítésében az utolsó helyen áll és kétséges, hogy ezek a csatlakozásra elkészülhetnek-e, de meg kell próbálkozni az intézményeket működőképes állapotba hozni.
A múlt év októberében az országértékelésben a mezőgazdaság helyzetével foglalkozó rész azt tartalmazta, hogy a szükséges döntéseket azonnal meg kell hozni és késedelem nélkül anyagi fedezetet is biztosítani kell ezek végrehajtásához.
Szanyi Tibor utalt arra, hogy a mostani helyzetértékelés a 2002 őszén kiadott országjelentéshez képest elmozdulást regisztrál. A sajtótájékoztatón jelen volt Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár, aki az őszi munkák állásáról adott tájékoztatást. Beszámolt arról, hogy hamarosan befejeződik az őszi betakarítás. November első dekádjára a kukorica és a cukorrépa kivételével gyakorlatilag az egész ország területén befejezték a betakarítási munkákat.
A betakarítással egy időben jó ütemben halad az őszi magágy előkészítése. A tervezett 1,7 millió hektáron 96 százalékban fejeződtek be a talajelőkészítési munkák. A betakarítási feladatok mellett az őszi búza kivételével többségében elvégezték az őszi árpa és a tritikálé vetését. Az őszi vetést tekintve 1,5 millió hektáron kell elvégezni a munkát.
Az államtitkár szólt arról is, hogy felgyorsult a földet életjáradékért program végrehajtása. Az év végéig várhatóan kétezer szerződést kötnek meg, amelynek alapján havonta 60-80 millió forint életjáradék kifizetésére számíthatnak a jogosultak.
Újságírói kérdésre válaszolva Németh Imre leszögezte, hogy a miniszterelnöktől nem először kapott olyan határidős feladatot, amit teljesítenie kell. Aláhúzta: “számomra egyértelmű, hogy átlagos munkabírással és teljesítménnyel nem lehet senki kormánytag. Az adott feladat elvégzéséhez is további rendkívüli erőfeszítésre van szükség. Jövő év májusában pedig meglátjuk, hol tartunk”.
Az agrártárca vezetője a lemondásával kapcsolatos híreszteléseket is cáfolta, mondván: “nem szoktam megfutamodni a feladatok elől”. Az agrárminiszter szintén újságírói kérdésre elmondta: tervezik a gazdák számára a csatlakozási hitelcsomag bevezetését a jövő év elején. Ez mintegy 100 milliárd forintot foglalna magába, 50 százalékos kamattámogatással és 70-80 százalékos állami garanciavállalással lehetne igénybe venni.
Nincs napirenden Németh Imre távozása a kormányból – közölte a kormányszóvivő. “Több mai napilapban közölt értesüléssel szemben semmilyen formában nincs napirenden Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter távozása a kormányból” – szögezi le közleményében Gál J. Zoltán.
A dokumentum szerint Medgyessy Péter miniszterelnök, Németh Imrével egyetértésben, az agrártárca első számú feladatául szabta az európai uniós támogatások fogadására alkalmas intézményrendszer kiépítését és működőképessé tételét a csatlakozás időpontjára.
“A minisztérium vezetésének e téren meg kell küzdenie az Orbán-Torgyán-kormány örökségével. Azzal, hogy egy tanulmányon kívül semmit nem hagytak az utódokra” – olvasható a közleményben. Gál J. Zoltán hozzáteszi: a tárcának ezért hat év feladatát kell két év alatt elvégeznie
“Az elmúlt másfél évben elért eredmények jogossá teszik az optimizmust: a magyar gazdák a csatlakozás után hozzájuthatnak az őket megillető uniós támogatásokhoz” – áll a közleményben.
