A legfőbb ügyész állításával szemben a rendőrség háromszor jelezte az ügyészségnek, hogy szeretné kihallgatni Rejtő E. Tibort, a K and H Bank volt vezérigazgatóját, a milliárdos sikkasztás egyik gyanúsítottját; erről az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója beszélt kedden az MTV Nap-kelte című műsorában.
Arra az újságírói felvetésre, hogy Rejtő E. Tibor talán azért akar a rendőrség helyett az ügyészségnek vallani, mert “túl sok kormánytag érintett az ügyben”, és a rendőrség kormány alá rendelt szerv, a vezérőrnagy elmondta: “az, hogy valaki a kormány alá van rendelve, tekinthető egy normális állapotnak, mint ahogy nagyon sok helyen az ügyészség is a kormány alá van rendelve”. “Azt gondolom, önmagában a kormány alá rendelés nem jelent semmilyen befolyást az eljárásra” – jelentette ki Ferenczi László.
A bűnügyi igazgató állítása szerint munkájukat tisztességesen végezték, és arra a kérdésre, hogy a kormány és a pártok megkísérlik-e a nyomozást befolyásolni, nemmel felelt.
Az esetleges vádalkuval kapcsolatban a törvényt idézte: eszerint vádalku akkor köthető, “ha a bűnüldözési érdek nagyobb, mint az állam büntetőjogi igénye”, és erről az ügyészség dönt. “Egyetlen kérdés van: történt-e bűncselekmény és (…) azt kik követték el személyre és beosztásra való tekintet nélkül. Ez az egyetlen meghatározó dolog, ami az ügyben hozott döntéseket befolyásolhatja” – jelentette ki.
Azzal kapcsolatban, hogy az ügyészség a rendőrség előzetes tájékoztatása nélkül hallgatta ki a volt bankvezetőt és szállította egy büntetés-végrehajtási intézetbe, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese kifejtette: nem a törvényesség kérdése merül fel az eset kapcsán, de „azt gondoljuk, az új büntető-eljárási törvény által kialakított rendszerben, ahol az ügyész még nagyobb szerepet kapott a korábbiaknál, különösen fontos a bizalmi viszony”.
A Ferenczi Lászlót kérdező újságírók felidézték Polt Péter legfőbb ügyész kijelentését, miszerint a rendőrség csak a tervezett kihallgatás napján jelezte, hogy meg akarja hallgatni Rejtő E. Tibort, miközben az ügyész már az előző nap intézkedett a gyanúsított átszállításról. Rejtő E.Tibort a rendőrség szállította át az ügyészségre.
A vezérőrnagy megjegyezte: a volt bankvezető kihallgatása szerepelt az augusztusi vizsgálati tervben, igaz, időpont-megjelölés nélkül. De a rendőrség heti jelentéseket készít az ügyészségnek, és az átszállítást megelőző napon délig jelezte is, hogy másnap reggel szeretné kihallgatni a gyanúsítottat. Ezt követően az átszállítás napján is jeleztük ezt a napi jelentésben. Tehát háromszor jeleztük, hogy Rejtő E. Tibort szeretnénk kihallgatni – tette hozzá a főkapitány-helyettes.
“Nem megnyugtató és egyfajta bizalmatlanságot is tükröz, hogy nem lehetett nekünk megmondani azt, hogy el lesz szállítva Rejtő E. Tibor. (…) Egy normális együttműködésben joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi volt az oka annak, hogy ezt nem lehetett velünk közölni” – jelentette ki a vezérőrnagy. Megjegyezte: ellenpélda is van, nem sokkal később az ügy szír gyanúsítottját is kihallgatta az ügyészség, “ott viszont napokkal előbb jelezték”.
Ferenci megismételte Salgó László országos rendőr-főkapitány korábbi kijelentését, miszerint az ügyek döntő többségében nincs semmilyen probléma a rendőrség és ügyészség együttműködésével, csak néhány, úgynevezett “kiemelt ügyben”.
Elmondta, hogy Kulcsár Attila asszisztense ügyében majdnem ugyanaz történt, mint a volt bankvezetővel, csak “nem tártuk a nyilvánosság elé ezeket a szakmai vitákat”.
A Népszabadságban megjelent hírre – hogy egy magát megnevezni nem kívánó ügyészségi forrás szerint továbbra is a rendőrség rendelkezésére áll Rejtő E. Tibor az ügyészség felügyelte zárkában – Ferenczi László azt mondta, ez esetben felmerül a kérdés, miért kellett a rendőrségi fogdából büntetés-végrehajtási intézetbe szállítani a K and H Bank lemondott vezérigazgatóját. Ha valóban az az ügyészség álláspontja, hogy kihallgathatják a volt bankvezetőt, akkor ezt kezdeményezni fogják, de “ehhez ügyészi engedély kell” – tett hozzá.
Rejtő E. Tibor és Kulcsár Attila rendőrségnél lévő naptárával kapcsolatban leszögezte: önmagában az, hogy a naptárban szerepelnek nevek és találkozások, nem jelent se jogsértést, se bűncselekményt. “Ezek közül az az érdekes számunkra, amely valamilyen bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódik” – jelentette ki, hozzátéve: nem fogják a naptárakban szereplő összes személyt kihallgatni és megkérdezni, követtek-e el bűncselekményt, hanem előbb vizsgálják a bűncselekmény elkövetési körülményeit, és ha ehhez tartozik találkozó, akkor természetesen kihallgatják az érintetteket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
