 |
A 2003 közepétől kapható Outlander egyfelől ápolja a Mitsubishi terepjárós hagyományait, másfelől új fejlődési irányt jelöl ki a japán márka számára. A gyár ezzel ismét új piaci rést keres – bár az utóbbi időben annyira elszaporodtak a kategóriák, és annyira specializálódtak az autók, hogy már szinte nincs rá esély, hogy ilyet találjon. Az Outlander mindenesetre a sportkombik és a szabadidőautók kombinációjából született. Logikus és harmonikus vegyítése ez két, egymással eddig is közeli rokonságban álló járműtípusnak.
Az Outlander, bár ez a külső alapján alig hihető, közeli rokonságban áll a Lancer Evolution szupersportkocsival. Természetesen nem a dizájn szempontjából rokonok, hanem a műszaki alapok egy része közös: a raliautó összkerékhajtási rendszere került az Outlander padlója alá. Méreteit tekintve az Outlander a Toyota Rav-4, a Land Rover Freelander és Honda CR-V ellenfele.
A belső tér kialakítása már sokkal inkább a prémiumkombikat idézi: akár a térkínálatot, akár a variálhatóságot vagy éppen a felszereltséget vesszük górcső alá, az Outlander állja az összehasonlítást a legjobbakkal is.
Nem szokatlan dolog az sem, hogy egy terepjárónak látszó autó nem feltétlenül terepjáró. Az Outlander kapható elsőkerék-hajtású változatban (Comfort változat, 6,7 milliótól) is – ez jó hír azok számára, akiknek tetszik az Outlander stílusa, mérete és sokoldalúsága, viszont nem szívesen fizetnének a drága négykerékhajtásért, ha nincs rá szükségük. Van állandó összkerékhajtással kínált verzió is (a Sport kivitel 7,9 millió forint), amelyben viszkókuplung és központi differenciálmű javítja a terepezőképességet, illetve emeli az aktív biztonság színvonalát.
Az Outlander motorkínálatának kialakításakor a japánok – szerencsére – tekintettel voltak az európai szokásokra és autózási költségekre is. Ezért az induló modellbe kétliteres, 136 lóerős benzinmotor kerül. Később érkezik egy variálható szelepvezérléssel készülő 2,4 literes, 160 lóerős erőforrás.
