Hiába a termelők számára vonzóan magas ár, a csemegeszőlő mégsem lehet a magyar kertészet sikernövénye. Már csak azért sem, mert az európai piacokon megjelent a brazil csemegeszőlő, kilónként egy euróért. Brazíliában ugyanarról a tőkéről évente többször szüretelnek.
Mint Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese elmondta, rendkívül sok munkával jár, mire a beteg bogyóktól megtisztítják, s egyenletes sorokba rendezik a fürtöket a rekeszekben. Ezért foglalkoznak kevesen a forgalmazásával.
A szabályozást tekintve a csemegeszőlő különleges növény, se nem gyümölcs, se nem szőlő. Ezért termőterületét sem tartják nyilván hivatalosan. Igaz, az uniós csatlakozásunk időpontjáig létezik a kettős – csemege- és borászati – hasznosítású fajták kategóriája. Ilyen a saszla, az Irsai Olivér, a Csabagyöngye, a Pannónia kincse stb. Az uniós borjog azonban nem ismeri a kettős hasznosítást.
A főtitkárhelyettes becslése szerint évente 30-40 ezer tonna terem a csemegeszőlőként is hasznosított fajtákból, s nagyjából ennyi el is fogy. Európában a legnagyobb termelők az olaszok, évente 1,5 millió tonnát szüretelnek, Spanyolországban 300-400 ezer tonna a termés, őket követik a görögök 250 ezer tonnával.
