A múlt heti tanácskozáson kiderült, hogy míg a kistérségek szerepének erősítésével többé-kevésbé a Fidesz és az MDF is egyetért, a megyerendszer átalakításának, vagyis a választott önkormányzati régiók létrehozásának ötletét fenntartásokkal fogadják.
Konszenzus híján a reformnak csak egyes elemei valósulhatnak meg. Így a kormány hamarosan tárgyal a jelenleg 150 statisztikai kistérség feladatainak bővítését célzó előterjesztésről. Úgy tudjuk, hogy a települések szándéknyilatkozatai alapján 167 kistérség jöhet létre, s a helyhatóságok ezekhez önkéntesen csatlakozhatnak. Arról is szabadon dönthetnek, hogy mely önkormányzati feladat- és hatásköröket engedik át. Ehhez csupán a társulásokról szóló törvényt kell módosítani, amelyhez egyszerű többség is elegendő.
A közigazgatás-korszerűsítési koncepcióban szóba került, hogy a kistérségekben közigazgatási hivatali kirendeltségeket hozzanak létre, és ezek közvetlenül gyakoroljanak törvényességi felügyeletet a helyhatóságok tevékenysége felett. Ezzel szemben valószínűleg marad a jelenlegi rendszer. Bár a BM azt kezdeményezi, hogy a körzetközponti önkormányzatok jegyzőinek státusát szabályozzák újra úgy, hogy a munkáltatói jogokat megosszák a képviselő-testület és a közigazgatási hivatalok között, csakhogy ehhez módosítani kellene az önkormányzati törvényt, s ez az ellenzék nélkül nem sikerülhet.
A kormány kezdeményezi, hogy a központi költségvetésben fejlesztési célokra biztosítandó mintegy 160 milliárd forintból negyvenmilliót már jövőre is a regionális fejlesztési tanácsok oszthassanak el – ehhez elég az egyszerű többség. Emellett a kistérségi feladatok ellátását 9,5 milliárd forinttal kívánják támogatni, míg az uniós pályázatokhoz szükséges önkormányzati önrész kiegészítésére 9,6 milliárdot biztosítanak.
