Az informatikai és hírközlési miniszter közölte, világszerte mintegy 500 millió ember használja az internetet, Magyarországon pedig kétmillióan, akik jelentős befolyást gyakorolnak az elektronikus kereskedelem számos formájának fejlődésére.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió átlagához képest Magyarországnak jelentős lemaradása van a vállalati internet-hozzáférés tekintetében. Hozzátette: a 250-300 magyar on-line áruház forgalma tavaly 4,5 milliárd forint volt, az idén 30-40 százalékos emelkedés várható, ami 6 milliárdos forgalmat jelent.
A miniszter az elektronikus kereskedelem előnyei között sorolta fel a 24 órás hozzáférést és a kínálatok összevethetőségét, de megemlítette azt is, hogy a bizonytalanságok miatt az emberek nem szívesen veszik igénybe ezt a lehetőséget.
Kovács Kálmán szerint a törvény módosítására egyrészt az e-kereskedelem alapvető működési feltételeit meghatározó uniós irányelv, másrészt a fogyasztóvédelmi szabályok beemelése miatt van szükség. A módosítással az e-mailen érkező reklámleveleket is szabályozni fogják, valamint helyet kap a törvényben egy adatvédelmi fejezet, amely a szolgáltatók által kezelhető adatok körét szabályozza.
A miniszter elmondta, hogy az Európai Bizottsághoz hasonlóan úgy látják, hogy az on-line vásárlást etikai kódexek létrehozása is elősegítené. Szabó István (Fidesz) elmondta, az előterjesztés számos támogatható elemet tartalmaz. Hozzátette ugyanakkor, hogy “a tárca rendre visszavonul” az előző kormány által 2001-ben bevezetett elektronikus közbeszerzési rendszer kérdésében.
Az SZDSZ-es Béki Gabriella általános vitára alkalmasnak és elfogadhatónak nevezte az előterjesztést. Pettkó András (MDF) a törvényjavaslatról úgy fogalmazott: részterületeket rendez, de azokat sem teljes mértékben. Frakciója módosító javaslatainak támogatását kérve azt mondta, az MDF “nem fog akadályt gördíteni az előterjesztés elfogadása elé”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
