Belföld

Korrigálta előrejelzéseit a Kopint-Datorg

Korábbi előrejelzéséhez képest lassabb növekedésre, magasabb inflációra számít a Kopint-Datorg. A kutatók különösen kedvezőtlennek nevezték az alacsony megtakarítási hajlandóságot.

A Kopint-Datorg Rt. legfrissebb, kedden nyilvánosságra hozott prognózisa szerint a GDP az idén 2,7 százalékkal, jövőre pedig 3,2 százalékkal bővülhet.

A kutatóintézet 0,5 százalékponttal csökkentette az idei és 0,3 százalékponttal a jövő évi GDP-re vonatkozó előrejelzését a júniusi prognózishoz képest.

A kutatók az idén 4,6, jövőre 5,8 százalékos inflációt várnak. A fogyasztói árakra vonatkozó előrejelzés 2003-ra nem változott, 2004-re azonban korábban csak 4,1 százalékos inflációt prognosztizáltak.

Az előrejelzés szerint a folyó fizetési mérleg GDP arányos hiánya a tavalyi 4 százalékról az idén a GDP 6,8 százalékára nőhet, jövőre várhatóan 6 százalékra mérséklődik.

Az államháztartási hiányt a kutatók a tavalyi 9,2 százalékkal szemben az idén a GDP 5,4 százaléka, jövőre pedig 4,3 százaléka körül várják. A bruttó államadósság a GDP arányában a tavalyi 57,1 százalékról az idén 57,5 százalékra, jövőre pedig 58 százalékra bővülhet.

A beruházások a korábban prognosztizált 4 százalékkal szemben várhatóan csak 3 százalékkal bővülnek az idén, jövőre 5,5 százalékkal nőhetnek. Az export 2003-ban 4,2 százalékkal, jövőre 6,5 százalékkal bővülhet. A júniusi előrejelzéshez képest jelentősen, 2,5 százalékponttal 8,5 százalékpontra emelték a kutatók az import idei várható növekedését, ami jövőre az előrejelzés szerint 6 százalékra lassul.

Bartha Attila az intézet kutatója különösen kedvezőtlennek nevezte a GDP szerkezeti összetevőjét, az alacsony megtakarításokat és a munkaerőköltség emelkedését. Elmondta: a GDP bővülésében továbbra is a belföldi fogyasztás játssza a fő szerepet, ám hozzátette, hogy ez az év hátra lévő részében kissé mérséklődni fog.

“Különösen a külső egyensúlyi helyzet romlott az idén a második negyedévben, a külföldi forrásbevonás ugrásszerű növekedésével” – mondta. Példaként említette: a háztartások 34 milliárdos nettó hitelfelvételi pozícióját ami mint mondta, abszolút mélypont az ország rendszerváltás utáni történetében. A háztartási szektor maga is külső finanszírozást igényel. Hozzátette: hogy az államháztartási hiány csökkentése mellett mindenképp szükség van a háztartások megtakarításainak ösztönzésére.

“A forint-euró árfolyam kiegyensúlyozottá vált, 253-255 forint között stabilizálódott, ami optimális árfolyamszintnek tekinthető az export és az infláció alakulásának szempontjából is” – mondta. A kutatók szerint amennyiben a jegybank nem az árfolyamszint további erősítését, hanem annak stabilizálását segíti elő, azzal hozzájárulhat a gazdaságpolitikai feltételek kiszámíthatóságának és átláthatóságának helyreállításához.

Palócz Éva, tudományos vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy a világgazdaságban erősödnek a konjunktúra jelei. “Az OECD országok gazdasága az idén átlagosan 1,8 százalékkal jövőre pedig 2,8 százalékkal növekedhet” – mondta. Hozzátette, hogy a nemzetközi fellendülés egyetlen potenciális motorja a monetáris és fiskális politika által támogatott amerikai gazdaság.

Palócz Éva ismertette: az EU gazdaságaiban az idén csak mintegy 0,8 százalékos GDP növekedés, jövőre pedig jó esetben pedig 2 százalékos bővülés várható.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.