Belföld

Távol Amerikától – forrás és kihelyezés

admin

2003. 10. 06. 17:09

Az Egyesült Államokban napról napra nő a feszültség az egyre több állástalan IT-szakember miatt. Sokak szerint ennek fő oka az, hogy az amerikai vállalatok egyre több tevékenységet helyeznek ki külföldre.

Soha nem látott magasságokba emelkedett Amerikában az informatikai szakemberek munkanélküliségi rátája. Az alig néhány éve még gyors elhelyezkedést és magas fizetést ígérő szakmában szeptember közepén 6

százalékos munkanélküliséget regisztráltak; ez minden idők legmagasabb aránya. A washingtoni Commission on Professionals in Science and Technology (CPST) jelentése szerint 2001-ben és 2002-ben összesen 150 ezer IT-szakembert bocsátottak el Amerikában; kétharmaduk programozó volt. További szemléletes adat, hogy 1997-ben az Egyesült Államokban az IT-munkanélküliség 1,2 százalékos volt, 2002-ben az arány 4,3-ra emelkedett.

A CPST jelentése kitér a külföldi IT-munkavállalókra is. Az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben lendületesen bővült az IT-szektor, ezen belül az informatikai állások száma is; az 1983-as 719 ezerről 2000-re 2,5 millióra emelkedett. A munkaerő-szükségletet természetesen nem tudták belföldről megoldani, ezért lehetővé tették a külföldiek „importját”. A jelentésből kiderül, hogy nagyobb arányú a külföldi IT-dolgozók elbocsátása, mint az amerikai állampolgároké. 

Fő a honatyák feje  

Ami a kongresszusi képviselőket és szenátorokat illeti, ők sincsenek könnyű helyzetben. „Nem akarunk az az ország lenni, amely kiutasít egy Einsteint, de azt sem akarjuk, hogy a külföldi munkaerő elárassza a piacot” – mondta Jeff Sessions republikánus szenátor. És hogy még bonyolultabb legyen a kérdés: minden H-1B kérvényhez be kell fizetni ezer dollár illetéket; az ebből befolyt összeget pedig a szövetségi kormány szakképzésre és ösztöndíjakra fordította. 1998 óta így közel 700 millió dollár gyűlt össze, 55 ezer amerikai dolgozó szerzett szakképesítést vagy vett részt továbbképzésben, és 12500 tudományos és mérnöki karon tanuló diák kapott ösztöndíjat belőle. A jövő évre tervezett 65 ezres H-1B limit azért is veszélyes, mert a tavaly benyújtott kérelmek közül 22 ezret még nem bíráltak el, s ez azt jelenti, hogy csak 36 ezer szabad vízum marad 2004-re – tette hozzá Stephen Yale-Loehr, az American Immigration Lawyers Association (az Amerikai Bevándorlási Ügyvédek Szövetsége) képviselője. 

A gonosz neve: H-1B

Ennek ellenére a külföldiek munkavállalása heves vitákat gerjeszt a tengerentúlon. Mire ez az írás nyomtatásban megjelenik, addigra valószínűleg már megszületett a döntés a H-1B vízumok jövő évi számáról. Ez a vízum teszi lehetővé külföldi szakképzett dolgozóknak, hogy legfeljebb hat évig munkát vállaljanak az Egyesült Államokban.

Szeptember 16-án több amerikai nagyvállalat képviselője találkozott az amerikai törvényhozás képviselőivel, hogy egyeztessenek a limitről. Ez a limit 1998-ban 65 ezer volt, majd 195 ezerre emelkedett 2001-ben és 2002-ben. A honatyák visszaállítanák a 65 ezret, amit viszont a nagyvállalatok kifogásolnak. ők azzal érvelnek, hogy a H-1B program nem von el munkalehetőségeket az amerikaiak elöl, mivel még mindig vannak olyan állások, amelyekre nem tudnak megfelelően képzett hazai munkaerőt találni.

Az Intel például – mint képviselője elmondta – igyekszik amerikai dolgozókat találni a megüresedett posztokra, de ez nehéz, mivel a hazai egyetemeken diplomázott technikai szakemberek több mint fele külföldi. Ennek ellenére a vállalatnál 5 százaléknál alacsonyabb azok aránya, akiknek H-1B vízumuk van.

A limit csökkentését erőteljesen szorgalmazta John Steadman, a tekintélyes Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) elnöke. Szerinte sok vállalat csak arra használja a H-1B vízum lehetőségét, hogy olcsó munkaerőt alkalmazhasson. Ugyanakkor hosszú távon is veszélyes lehet, ha az Egyesült Államok túlságosan a külföldiekre bízza magát. „Ha ezen az úton megyünk tovább, a végeredmény az lesz, hogy az USA egyre inkább függővé válik a külföldi szakértelemtől” – mondta Steadman. Végül pedig hozzátette: tudomása szerint egyes cégek arra használják a H-1B vízum lehetőségeit, hogy előkészítések a tevékenységkihelyezést. Konkrétan: külföldieket alkalmaznak azért, hogy azok anyaországi kapcsolatai révén kiderítsék, milyen tevékenységeket lehet elvégeztetni máshol – olcsóbban.

A bátor Computerworld

 

A helyzet súlyosságára jellemző módon a Computerworld amerikai szerkesztőségének bátorságra is szüksége volt ahhoz, hogy összeállítást közöljön a témáról, sőt tanácsokat is adjon azoknak, akik ebben a megoldásban gondolkodnak. „Felkészültem a visszhangokra, amelyek érkeznek majd válaszként a bátorságomra, hogy összeállítást közöltem a tevékenységkihelyezésről. Ez a szó mindig egy egész e-mailes szitokhullámot indít el az elbocsátott IT-dolgozók részéről. Persze, együttérzek a kirúgott amerikai szakemberekkel, vagy – ami rosszabb – azokkal, akiknek be kell tanítaniuk a külföldieket, akik majd leváltják őket. (És nem, nem szeretném, ha kiszorítana egy indiai szerkesztő, aki a pénzem feléért elvállalná a munkát.) Szintén tisztában vagyok azokkal a biztonsági fenyegetésekkel, amelyek abból származnak, hogy számunkra ismeretlen elkötelezettségű emberek esetleg kritikus fontosságú programsorokat írnak. De a hideg és gyakran kegyetlen igazság az, hogy a külföldi tevékenységkihelyezés ‘visszafordíthatatlan megatrend’, ahogyan a Gartner elemző cég egyik elemzője megfogalmazta” – olvashatjuk a Computerworld szerkesztőjének sokatmondó bevezetőjében.  

A másik gonosz: outsourcing

A külföldi tevékenységkihelyezés – offshore outsourcing – problémája önmagában is egyre erősödő feszültség forrása az amerikai IT-piacon. Az elhúzódó gazdasági recesszió arra szorítja a vállalatok vezetőit, hogy lehetőség szerint minden költséget csökkentsenek. És megtalálták a módját: az informatikai tevékenységeket (leginkább a programozást) külföldi cégeknek adják ki (leginkább indiaiaknak). Ennek következtében amerikai IT-dolgozók tömege veszíti el állását vagy kényszerül arra, hogy jóval kevesebb pénzért végezze el ugyanazt a munkát.

Az outsourcing-probléma által generált indulatokra jellemzőek azok a vélemények, amelyek elhangzottak egy nemrég New Yorkban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. Az Information Technology Association of America által szervezett rendezvényen már erkölcsi szempontok is szóba kerültek. Phil Friedman, a Computer Generated Solutions Inc. rendszerintegrációs vállalat vezérigazgatója saját példáját hozta fel: nemrég egy technikai szolgáltatásközpontot hoztak létre, amire 300 állást hirdettek meg. Három nap alatt háromezer pályázat érkezett be. Friedman szerint a tanulság az, hogy: „rengeteg tehetséges ember van. Tehát nem azért viszünk állásokat külföldre, mert nem találunk megfelelő tehetségeket itthon. Azon gondolkodom, hogy abbéli igyekezetünkben, hogy külföldre küldjünk állásokat, nem hanyagoljuk-e el morális kötelességünket a saját munkaerőnkkel szemben.”

Chris Israel, az USA kereskedelmi minisztériumának egyik vezetője óvatosságra intett: mint mondta, nehéz megállapítani, hogy hány munkahely szűnt meg a tevékenységkihelyezés, és mennyi az ipar recessziója miatt. Majd leszögezte: bár a Bush-kormányzat tisztában van ennek a trendnek a jó és a rossz oldalaival, nem tervez semmiféle olyan intézkedést, amely megakadályozná, hogy a vállalatok Indiába vagy máshová vigyenek IT-tevékenységeket. Ehelyett olyan gazdasági környezetet igyekszik kialakítani, amely segít az amerikai munkahelyek létrehozásában – mondta Chris Israel.

Lehetséges célpontok

Bizonyára nem érdektelen annak áttekintése, hogy Indián kívül mely országok lehetnek vonzóak az amerikai cégek számára. A Computerworld kérdésére Ian Marriott, a Gartner elemzője a következő képet vázolta a kelet-európai régióról: Oroszország folyamatosan erősödik, de a hivatali bürokrácia és a kormányzati hozzáállás miatt még nem túl vonzó alternatíva. Lengyelország és Csehország piaca lendületesen fejlődik a technikai és tudományos munkaerő magas képzettsége miatt. Magyarország IT-piaca lassabban növekszik, de a munkaerő jobb lehetőségeket nyújt az informatikai, menedzseri és vállalkozói képességek terén. Marriott szerint a régió bevételei az outsourcing révén 2005-ig meghaladhatják az egymilliárd dollárt, ha képes lesz szembeszállni a gazdasági problémákkal és a szakképzett munkaerő elvándorlásával.

Úgy tűnik, a tevékenységkihelyezésben rejlő lehetőségeket a térség országaiban is felismerték. Szeptember közepén rendezték meg New York-ban a TECHXNY szakkiállítást, amelynek része volt az OutsourceWorld konferencia. Számos cég képviselői vettek részt a világ több országaiból, például Kínából, Romániából, Bulgáriából, Indiából, Egyiptomból és Nepálból is. George Sharkov, a bolgár szoftvervállalatokat tömörítő Basscom egyesület elnöke azt mondja, hosszú távú kapcsolatot szeretnének kialakítani az amerikai cégekkel. A rendezvény – tette hozzá – kudarc volt az aláírt szerződések számának szempontjából. „De nem baj – hangsúlyozta Sharkov –, nekünk az a fontos, hogy itt voltunk, és megmutattuk magunkat.”

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.