A hét végén Rómában tartandó kormányközi konferenciára való felkészülésként és a „visegrádi” álláspont egyeztetése érdekében találkoztak a szomszédos országok kormányfői a Prágától mintegy 50 kilométerre délnyugatra fekvő Dobrísban szerdán. A találkozót követő sajtótájékoztatón kiderült: Medgyessy Péter egyedül maradt javaslatával, miszerint a készülő új európai uniós alkotmány a nemzeti kisebbségek jogait is rögzítse.
„Én felvetettem ezt a kérdést. Nem kaptam rá egyértelmű választ, de elutasításra sem találtam” – jelentette ki a magyar miniszterelnök újságírók előtt. Leszögezte, hogy ennek ellenére ezt a témát fel fogja vetni a római kormányközi konferencián. „Nekem ez kötelességem, s ennek eleget is fogok tenni” – hangsúlyozta Medgyessy.
Eltérő francia álláspontok
A kisebbségi jogok kodifikálásával kapcsolatos álláspontot szeptember közepén Jacques Chirac francia köztársasági elnökhöz is eljuttatta a magyar diplomáciai testület. Ezt megelőzően Medgyessy Péter már a júniusban Thessalonikiben tartott EU-csúcsértekezleten is indítványozta ugyanezt. És bár Chirac elnök állítólag támogatta is a magyar kormányfő felvetését, Valéry Giscard D’Estaing, az alkotmányt szövegező konvent elnöke szerint fölösleges megemlíteni a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak védelmét. Az ugyanis, fejti ki, a XIX. század elavult koncepciójának követése lenne. Az EU új, átfogó szabályozása nyomán a kisebbségek természetesen védelmet élveznek majd, de nem a nemzeti rendszerek korábbi intézkedései okán, hanem az EU új, átfogó szabályozása nyomán. A tolerancia, az emberek jogainak tiszteletben tartása, általában minden, az Alapvető Jogok Chartájában, valamint az alkotmány első pontjában említettek miatt. Ha mindezt betartják, nem lesz mód hátrányos helyzetbe hozni a kisebbségeket sem – fogalmazott Giscard D’Estaing.
Szlovák nem, cseh és lengyel tartózkodás Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő Medgyessy szavaira reagálva kijelentette: a kisebbségi jogok rögzítésének kérdését az európai konventben sem fogadták el, s a szlovák fél ezért nem tartja szükségesnek, hogy ezt a témát a kormányközi konferencián felvessék. „Mi azon az állásponton vagyunk, hogy minden ember egyenlő, fajra, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül. Az általános emberi jogok listája része lesz az európai alkotmánynak, s mi ezt elegendőnek tartjuk, s ezt fogjuk képviselni a konferencián is” – szögezte le Dzurinda.
Diplomáciai forrásokból az MTI prágai tudósítója úgy értesült, hogy Leszek Miller lengyel kormányfő a tanácskozáson érdemlegesen nem szólt hozzá ehhez a témához, míg Vladimír Spidla cseh kormányfő azt mondta: a csehek ezzel a témával nem foglalkoztak, így nincs is semmiféle hivatalos állásfoglalás erről. Miller ugyanakkor a sajtóértekezleten megjegyezte: Varsó a kormányközi konferencián támogatni fogja partnerei minden olyan javaslatát, amely nem ellentétes Lengyelország nemzeti érdekeivel.
Lényegretörően
Ha a kisebbségi jogokban nem is, más kérdésekben összhang volt a visegrádi négyek között. Vladimír Spidla a tanácskozás eredményeit összegezve elmondta: Egyetértettünk abban, hogy az európai alkotmánynak feltétlenül rögzítenie kell az „egy ország – egy biztos” elvét, illetve az elnöki tisztség rotációs rendszerét. A visegrádi országok nem zárják ki, hogy az elnöki tisztséget országcsoportok is betölthessék.
A négy kormányfő egybehangzóan úgy véli, hogy az Európai Unió keretében létrehozandó fegyveres erők semmiképpen sem képezhetik a NATO alternatíváját, s megengedhetetlen, hogy az unión belül exkluzív védelmi csoportok alakuljanak.
Ami a döntéshozatali mechanizmusokat illeti, a visegrádiak azt szeretnék, ha megmaradna a minősített többség elve. Támogatják azt a javaslatot is, hogy az alkotmány preambulumában legyen utalás Európa keresztény gyökereire.
„Mindnyájunknak az a véleménye, hogy a kormányközi konferenciának a lényeges, nem pedig a részkérdésekkel kell foglalkoznia” – szögezte le a cseh miniszterelnök, aki sikeresnek minősítette a dobrísi tanácskozást. „A konferenciának a lényeges dolgokkal kell foglalkoznia, komoly tárgyalásra van szükség, s nem engedhetjük meg, hogy színházzá váljék” – jegyezte meg ezzel összefüggésben a lengyel kormányfő.
