Az elmúlt három évben – igaz, a kezdetekhez képest lassuló mértékben – továbbra is emelkedett a pénzintézetek által kibocsátott kártyák száma: 2002 végén 5,7 millió volt forgalomban, 12 százalékkal több, mint az előző
év végén. Az üzemanyag-társaságok által kibocsátott benzinkártyákkal együtt a fizetési kártyák darabszáma meghaladta a hatmilliót – derül ki a Magyar Nemzeti Bank fizetési kártyákról szóló jelentéséből. A bankkártyákat jellemzően a 15-64 év közötti korosztály használja, közöttük ma már rendkívül elterjedt ez a fizetési gyakorlat: százból 82-nek van bankkártyája (feltételezve, hogy mindenki csak egy kártya tulajdonosa.)
Tovább növekedett a pénzautomaták, illetve a bankfiókokban és postahivatalokban üzemelő készpénzfelvételi POS (point-of-sale) terminálok száma is. Ezek használatával az ügyfelek éjjel-nappal készpénzhez juthatnak. A kártyával ugyanis bármely időpontban nyitható a bankfióknak az a helyisége, ahol a terminálokat felállították. Az elmúlt években az ATM-ek száma mindössze néhány százalékot nőtt, s ez arra enged következtetni, hogy földrajzilag már telítődtek azok a helyek, ahol ezek gazdaságosan üzemeltethetők.
Hányan, mire, mennyiért?
Az MNB aktuális kártyapiaci jelentése szerint a magyar kibocsátású kártyákkal itthon és külföldön lebonyolított műveletek száma 142 millió volt az elmúlt év során, értéke pedig elérte a 3395 milliárd forintot. A növekedés a megelőző évhez képest tételszámban 18 százalék, összegét tekintve 25 százalék volt. Egy-egy művelet átlagos értéke az infláció ellenére csökkent (9210 forintról 9032 forintra), vagyis a kártyákat nemcsak egy-egy nagyobb összeg kifizetésére, hanem egyre inkább a valóban mindennapi szükségletek fedezésére kezdik használni az ügyfelek. Magyarországon tavaly a hazai és külföldi kibocsátású kártyákkal 152 millió művelettel 3555 milliárd forint értékű forgalmat bonyolítottak le; a tételszám 22 százalékkal, az érték 27 százalékkal növekedett a megelőző évhez képest.
A jelentés szerint a kártyákat továbbra is jellemzően készpénzfelvételre használják, vagyis a tulajdonosok ilyen módon jutnak hozzá a bankszámlán lévő pénzükhöz. Egyre többen fizetnek is kártyával: a plasztiklapok használata tavaly 2 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest, ma az összes fizetés egynegyedét intézik készpénz nélkül.
A készpénzfelvételi forgalom 3113 milliárd forint, a vásárlások értéke pedig 442 milliárd forint volt az elmúlt évben. Száz műveletből 63 ATM-en keresztül történt, 5 alkalommal bankfióki vagy postai POS berendezésen vettek fel készpénzt, és 29 alkalommal használták a kártyákat áru és szolgáltatás ellenértékének kifizetésére; a maradék 3 művelet ATM-es mobiltelefon-feltöltés volt.
A gazdaságosnál kisebb forgalmat lebonyolító településeken az elektronikus készpénzfelvétel lehetőségét a postahivatalokban és bankfiókokban felszerelt POS terminálok adják. Ezek száma – elsősorban a Magyar Posta informatikai fejlesztéseinek és bővítéseinek jóvoltából – megnőtt az elmúlt évben. Az ATM-ek száma egy év alatt 8 százalékkal, 2742-re emelkedett; a POS-berendezéseknél ennél nagyobb arányú, 11 százalékos volt a növekedés, számuk 2002 végén elérte a 8968-at.
A kereskedői pénztárakban összesen 23 109 POS berendezés fogad el kártyát, ebből mindössze 14 működik “0” floor limittel. Ez azt jelenti, hogy a műveletek majdnem minden berendezésen engedélyhez kötöttek, és ez növeli a kártyahasználat biztonságát. Kevés azoknak a berendezéseknek a száma, ahol csak bizonyos összeghatár felett köteles a kereskedő engedélyeztetni a tranzakciót, ellenkező esetben ugyanis nem biztos, hogy pénzéhez jut. Arra az esetre, ha technikai okok miatt nem működne a POS berendezés, háttérmegoldásként 4599 imprinter (kézi lehúzó) teszi lehetővé a bankkártyás fizetést – derül ki a jegybank felméréséből.
Piacvezető az OTP Bank
A legnagyobb hazai lakossági pénzintézet a bankkártya-elfogadásban is piacvezető szerepet játszik. Az OTP Banktól kapott tájékoztatás szerint a hitelintézet bankjegykiadó automatáinak száma az idén június 30-án 1228-ra emelkedett, POS termináljainak száma pedig 19 333 volt; 2140-nel több, mint egy évvel korábban. Ezekből a bank 2752 POS terminált üzemeltetett saját fiókjaiban és 11 542-et kereskedelmi elfogadóhelyeken, köztük üzemanyagtöltő állomásokon. A bank kereskedelmi partnereink száma meghaladja a 3700-at.
Országos viszonylatban az ATM-ek és a POS terminálok területén az OTP-nek egyaránt közel 50 százalékos részesedése van. A terminálokon bonyolított forgalmat nézve az OTP Bank piaci részesedése jóval meghaladja a 65 százalékot. Az ATM-ek darabszáma 1997 óta évente átlagosan 7-10 százalékkal növekedett, a POS terminálok száma a bankfiókokban 4 százalékkal, a postahivatalokban 5 százalékkal, míg a kereskedelmi elfogadóhelyeken átlagosan 12 százalékkal emelkedett. A június végi adatok szerint az OTP Bank saját POS-hálózatán a készpénzfelvételi tranzakciók száma 3,4 millió darab, míg a forgalom 486,2 milliárd forint volt.
Az elmúlt évben a bankkártyákkal történő fizetések száma megugrott. Június 30-án a kereskedői POS terminálokon lebonyolított 19,3 millió (60,1 százalékos növekedés) vásárlás értéke 153,1 milliárd forint (61,4 százalékos növekedés) volt.
Terminálbérlet próbaidőre
Az OTP Bank partnerei jellemzően kiskereskedelmi egységek, hiper- és szupermarketek, éttermek, üzemanyagtöltő állomások, amelyek forgalmukat egyre nagyobb arányban bonyolítják le a bank POS termináljain. Az OTP Bank francia gyártmányú Monétel terminálokat használ. Alapvető elvárása, hogy kereskedő partnereinek három hónapnál régebbi cégbejegyzése, Magyarországon vezetett folyószámlája és vezetékes telefonvonala legyen.
A bank jellemzően bérleti konstrukcióban helyezi ki a terminálokat, azonban nem számít fel bérleti díjat. A kereskedőnek a helyi hívásnak minősülő kommunikációs díjat és a változó, százalékban meghatározott forgalmi jutalékot kell fizetnie. A POS terminál kihelyezését követő 6 hónapban a bank folyamatosan figyelemmel kíséri a kereskedelmi egység forgalmának alakulását, és ennek alapján dönt a szerződés meghosszabbításáról vagy felbontásáról.
Más banknál is hasonlóan működik a rendszer, így például a második legnagyobb forgalmat lebonyolító bankkártya-elfogadó pénzintézetnél, a K&H Banknál. A kereskedőknek szerződést kell kötniük a bankkal; a terminál lehet saját vagy a banké. A terminál bizonyos forgalom felett térítésmentes. A K&H bankkártya-elfogadási jutalékot számít fel, illetve kis forgalmú kereskedők esetében fix összegű jutalékot kér. Mivel a terminálok beszerzéséről és karbantartásáról a bank gondoskodik, s ezeknek drága az üzemeltetése, így több alvállalkozóval is szerződéses kapcsolatban állnak.
A K&H Banknak – a féléves adatok szerint – több mint 10 ezer POS terminálja van, a szerződéses elfogadóhelyek száma pedig több mint 9 ezer. A kereskedelmi elfogadóhelyeken a múlt év végén a banknak több mint 9500 POS terminálja volt; számuk fél év alatt 5 százalékot emelkedett. A POS-terminálokon keresztül lebonyolított forgalom évente átlagosan 20-30 százalékkal nő – tájékoztatta a Számítástechnikát a K&H Bank.
