A több száz megkérdezett cég közül alig minden tizedik tartotta a befektetési körülményeket kedvezőtlennek a régióban és Magyarország mellett Csehországot és Lengyelországot jelölte meg legfontosabb beruházási célpontjának. Oroszország még küszködik a róla alkotott “kedvezőtlen képpel”, ám változásra utal, hogy a kelet-európai befektetésekre gondoló cégek harmada mérlegeli már az orosz telephely kiválasztásának lehetőségét.
A kelet-európai országok “Németország kapui előtt állnak”, nem úgy mint Kína, amely a jövőbeli piacok listavezetője. A konkrét vállalati megjegyzésekből kiderül, hogy egyes német cégek “döntő tényezőnek tekintik a vevő közelségét”, amellett értelemszerűen, hogy a kiválasztott országnak termelési előnyöket is nyújtania kell a számukra.
A legtöbb befektető a kelet-európai elkötelezettséget még mindig az alacsonyabb bérköltségekre való tekintettel vállalja, ám a bérek az elmúlt években jelentős mértékben emelkedtek a térségben. Az Ernst&Young tanulmányának szerzője, Günter Spielmann megjegyzi: azok, akik csak a bérköltségeket mérlegelik, rövid távon gondolkoznak és jobban teszik, ha bőröndjeiket nem pakolják ki, felkészülnek a távozásra. Ami Oroszországot illeti, a tényleges tapasztalat, amit egyes vállalkozások a gyakorlatban szereztek, jobb, mint az országról alkotott kép. “A kedvezőtlen jelenségek erősebben rögzülnek” – magyarázza Spielmann, aki szerint sokat számít egy-egy fejlesztési elképzelés alapos előkészítése a gyakori látogatások, az együttműködési fórumok révén, amelyek egyúttal a fejlesztési akciók politikai támogatásának megszerzését is szolgálhatják.
A német vállalatok befektetéseik közül a termelési projekteket teszik az első helyre, ezt a kereskedelmi együttműködés és meglévő vállalatokban való érdekeltség megszerzése követi. A vállalatok fontosnak tartják tehát a gyártókapacitások létesítését és azt, hogy versenyképes vállalti szerkezetet építsenek ki, motivált vezetőkkel és alkalmazottakkal dolgozzanak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
