Vastagh Pál (MSZP) hangsúlyozta: a kormány már kezdeményezett egyeztetést a normaszövegről az ellenzéki pártokkal, és erre a parlamenti vita során is lehetőség van. Úgy fogalmazott, a módosítás időszerű feladatokról szól: nemzetközi szerződések rendjének szabályozásáról, a jogalkotás kérdéseiről. Hangsúlyozta: a javaslat új alkotmányos garanciákat fogalmaz meg a jogalkotás tekintetében.
Kitért arra: bár megalapozottnak tartja az igazságügyi tárca álláspontját, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntéseinek normajellegét nem lehet kétségbe vonni, jogbiztonsági szempontból vannak aggályai ezzel kapcsolatban. Megemlítette: a módosítás egybeköthető lett volna egy szélesebb körű alkotmányrevízióval, ez azonban “a Fidesz együttműködési szándékának korlátozottsága miatt” nem valósulhatott meg.
Salamon László (Fidesz) és Dávid Ibolya (MDF) az előzetes négypárti konzultációt hiányolta az alkotmánymódosítás ügyében. A nagyobbik ellenzéki párt vezérszónoka azt is kifogásolta, hogy a kormány egy csomagot terjesztett a Ház elé, szavai szerint így csökken a konszenzus kialakításának esélye. Salamon László nehezményezte, hogy az igazságügyi tárca annak ellenére az uniós csatlakozással magyarázza részben a változtatást, hogy a módosítás nem szükséges az EU-tagsághoz. Azt mondta: a kormánynak vissza kellene vonni javaslatát, hogy témák szerint tárgyalhassa meg az Országgyűlés az egyes alkotmányjogi kérdéseket.
