Tálos Tamás elmondta: a korai és a középkorai fajtákat már mindenütt leszüretelték, most a zöldveltellini és a tramini szedése ad munkát az ültetvények gazdáinak. A borvidéken jó terméssel fizettek a tőkék: hektáronként 5-6 tonna szőlő került a présekbe. A mustok minősége vetekszik a 2000. évi “arany évjáratéval”: a cukorfok eléri, egyes táblákon pedig meg is haladja a 20 fokot.
A szürettel október elejére néhány tábla kivételével mindenütt végeznek a gazdák. Egyes, különleges mikroklímájú térségben azonban október végéig, november elejéig is a tőkén hagyják aszúsodni a szemeket, a térségben ugyanis – Tokaj és Badacsony után, az országban harmadikként – aszút is érlelnek.
A borkülönlegességet – akárcsak az őshonos fajtákból készült nedűket – többnyire hordós borként értékesítik, mivel néhány magánpincészetnek van csak palackozója. Mivel palackozás nélkül nem lehet jó áron és versenyképesen értékesíteni a borokat, a Móri Városszépítő és -védő Egyesület kezdeményezésére a közelmúltban – 3 millió forintos alaptőkével – 23 szőlősgazda megalakította a Móri Ezerjó Borászati Kft.-t.
A társaság – több mint 100 millió forint költséggel -feldolgozó- és palackozó üzem építését tervezi, hogy itthon és külföldön ismét versenyképessé tegye és piacra vigye a móri borokat.
Mint Hunorfi István, a társaság ellenőrző bizottságának az elnöke az MTI-nek elmondta, évi 4-5 ezer hektoliter bort szeretnének feldolgozni, palackozni és kiterjedt marketing munkával értékesíteni. Most folyik a feldolgozó, tároló és palackozó komplexum tervezése, és amint – a móri városrendezési terv módosítását követően – zöld utat kap az üzem építése, megkezdik a kivitelezést.
A zöldmezős beruházás költségeit részben a csatlakozott, illetve a jövőben csatlakozó gazdák hozzájárulásából, önkormányzati és állami támogatásból, valamint európai uniós forrásokból teremtik elő. Az elképzelések szerint az üzem legkésőbb két éven belül tető alá kerül – mondta Hunorfi István.
