Az MSZP frakciója, Lendvay Ildikó frakcióvezető elmondása szerint, egy negyedik személyi jövedelemadó-kulcs bevezetésén gondolkodik, míg az SZDSZ hevesen ellenzi ezt a törekvést. “Fontosnak tartjuk, hogy a társadalmi igazságosság érdekében a magasabb jövedelműek arányosan magasabb részt vállaljanak a közterhekből” – fogalmazott Lendvay Ildikó.
Kuncze Gábor az új adókulcs ötletére reagálva jelentette ki, hogy pártja nem támogatja a havi egymillió forintnál nagyobb jövedelműeket érintendő intézkedést. Kuncze véleménye szerint ugyanis a jobban keresők ennek hatására inkább megpróbálják eltüntetni jövedelmüket az adózás elől. A Magyar Hírlap értesülései alapján az új adókulcs 42-46 százalékra tehető.
Fidesz: a kormány nem teljesíti ígéreteit
Az SZDSZ-szel párhuzamosan a Fidesz sem tartja megfelelőnek a kormányzat adóterveit. “Jól érzékelhető, hogy a kommunikációs zavar, ami eddig a kormányon belül volt, megvan a frakció és a kormány között is” – jelentette ki a kormány költségvetési terveiről Tállai András, a Fidesz képviselője. Véleménye szerint Lendvai szavaiból úgy tűnik, “mintha a szocialista frakció azt szeretné bizonyítani, hogy ők csak jó dolgokat tudnak támogatni”.
Szavai szerint az MSZP frakciója még nem tudott szembenézni azzal a ténnyel, hogy a kormány döntött, és ahhoz kéri a támogatást, hogy új adókat vezessen be, és az áfa-kulcsok emelkedjenek. Tállai szerint “esély sincs arra”, hogy a kormány teljesítse választási ígéreteit.
A szocialista képviselőcsoport nyilatkozatban reagált a fideszes politikus kijelentésére. A frakció állásfoglalása szerint az adóterhek miatt aggódó Tállai András elfeledkezett arról, hogy államtitkársága idején, 2002-ben, az átlagfizetés minden 100 forintját 38,3 forint adó- és járulékteher sújtotta, míg 2004-ben ez a teher 35,9 forintra csökkent.
Áram-kompenzáció
Az MSZP frakciója az áram és a hagyományos energiahordozók tekintetében ugyanolyan rendszer létrehozásán dolgozik, mint a gázár esetében – mondta Lendvai Ildikó. A szocialisták országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője elmondta, hogy az áramár esetében támogatást szeretnének nyújtani a kis- és közepes fogyasztóknak, és így az áram áremelkedése az infláció körül maradhatna. “Fontos, hogy az árkompenzáció mellett találunk-e forrást ezen energiahordozók kedvezményes áfa-kulcsára is” – mondta a politikus. Az egyeztetés eredményeként kedvezményes áfakulcsú marad a távhő, a tömegközlekedés és a gáz ára. A rászorulók terheit más energiahordozók – elektromos áram, szén és fa – árainak mérséklésével is csökkentenék, az azonban még nem dőlt el, hogy ezt egy támogatási rendszerrel vagy az áfa mérséklésével oldanák meg.
Lendvai Ildikó tájékoztatása szerint a frakció módosító indítványt nyújt be a lakástámogatási rendszer igazságosabbá tétele érdekében. Azt szeretnék, hogy az alacsonyabb jövedelműek nagyobb adókedvezményt, évi 240 ezer forintot vehessenek igénybe.
A szocialista frakcióból származó információk szerint a képviselőcsoport azon is dolgozik, hogy a magasabb jövedelműeknél a teljes jövedelem után kelljen nyugdíjjárulékot fizetni, de ez csupán az egyik elképzelhető javaslat lenne arra, hogy a magasabb jövedelműek nagyobb arányban vegyenek részt a közterhek viselésében.
Alig növekszik jövőre a reáljövedelem
A személyi jövedelemadó-törvény és a társadalombiztosítási járulékok jövő évi tervezett változtatásai alapján a reáljövedelem súlyozott átlagban 0,9 százalékkal emelkedik jövőre – közölte Máté Dániel, a pénzügyi tárca főosztályvezetője a minisztérium számításaira
Hivatkozva.
A tárcánál készült modellszámítások szerint az egyes jövedelmi sávoknál az adóterhelés változása – attól függően, hogy gyermekes vagy gyermektelen adózóról van szó – eltérő lesz. “Két jövedelemkategóriában, a gyermektelen, minimálbér körüli jövedelemmel rendelkezőknél és az adójóváírás kifutása után a gyermekeseknél előfordul, hogy a 6 százalékos jövő évi infláció és a 8 százalékos tervezett béremelkedést követően reálkeresetük csökken, de a csökkenés mértéke senkinél nem haladja meg a 8 ezreléket” – tette hozzá.
Máté Dániel hangsúlyozta, hogy a pénzügyi tárcánál készült számítás, amely csak azokat az adókedvezményeket veszi figyelembe, amelyekre mindenki jogosult, így tehát nem számol például a befektetési, a lakásvásárlási és egyéb kedvezményekkel, azt mutatja, hogy a minimálbér környékén kereső, gyermektelen adózók esetében a reáljövedelem 8 ezrelékkel csökken, ám ezt a Pénzügyminisztérium megítélése szerint az emelkedő szociális juttatások ellentételezik. A gyermekes adózók azonban – a minimálbért keresők, vagyis az évi mintegy 600 ezer forint bruttó jövedelemmel rendelkezők is – reálkeresetük növekedésével számolhatnak.
Az átlagkereset – jelenleg mintegy bruttó évi 1,6 millió forintnyi jövedelem – környékén van egy 100-200 ezer forintos sáv, ahol az adójóváírás kifutása miatt a reáljövedelem 2-3 ezrelékes csökkenésével kell számolniuk jövőre az adózóknak. A pénzügyi tárca számításai szerint a reálveszteség éves szinten e kategóriában sem haladja meg az 5.000 forintot – közölte a főosztályvezető.
A többet keresők jövedelme jobban nő
Máté Dániel elismerte, hogy a viszonylag magas jövedelműek esetében a reáljövedelem-növekedés is emelkedő tendenciát mutat, “ez azonban a jelenlegi adó- és járulékszabályok alapján elkerülhetetlen”. Utalt arra, hogy a nyugdíjjárulék fizetésének felső korlátja okozza leginkább azt, hogy a kiemelkedően magas jövedelmek esetében ez a hatás érvényesül.
Elmondta, hogy a minimálbér jövőre is 50 ezer forintig lesz adómentes, s az e fölötti rész adóköteles. “A jelenlegi rendszer szerint a minimálbérről szóló megállapodás a szociális partnerek között általában az adótörvények elfogadását követően születik meg, így a minimálbér teljes adómentességének elvét csak az előző évi minimálbér szintjéig tudja rögzíteni az adótörvény” – fogalmazott a PM főosztályvezetője.
