Az adóelképzelésekkel kapcsolatos kérdések szerepelnek a kormány szerdai ülésének napirendjén – közölték kedden a kormányszóvivői irodában. A részletek közlésétől ugyanakkor elzárkózik mind a szóvivői iroda, mind pedig a terveket kidolgozó pénzügyi tárca, korábbi lapértesülésekből és minisztériumi közleményekből igyekeztünk felvázolni a szerdán a kormány elé kerülő tervezetet, vagyis azt, mi várható jövőre az adózás terén.
Elutasít a szakszervezet
Az adótörvényeket az Országos Érdekegyeztető Tanács kedden plenáris ülésen vitatta meg. A szakszervezetek visszautasították az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keddi plenáris ülésén az egészségügyi járulék emelésére vonatkozó tervet, illetve azt, hogy megszűnjön a nyugdíjjárulék adókedvezménye – ismertette Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke, a munkavállalói oldal szóvivője az ülést követően. Elfogadhatatlan számukra az is, hogy megszűnjön a természetbeni hozzájárulás adókedvezménye – mondta a szakszervezeti vezető. A szakszervezetek szerint a jövő évi bértárgyalások sikerét az adó- és járulékcsökkentésekkel kell megalapozni.
A korábban ismert áfa-kulcs változtatások egy helyen módosulnak: a 25 százalékos felső áfa-kulcs nem csökken. Ugyanakkor a többi bejelentett elképzelés, mint például az európai uniós elvárások miatt a nulla kulcsos áfa megszüntetése, illetve a kedvezményes kulcs 15 százalékra emelése megmaradt.
A személyi jövedelemadó kulcsai így a már törvényben rögzítettek szerint változnak. A jelenlegi 20, 30, illetve 40 százalékos kulcs évi 800 ezres jövedelemig 18 százalék lesz,1,5 millió forintos jövedelemig 144 ezer forint és a 800 ezer feletti rész 26 százaléka, 1,5 millió forinttól 326 ezer forintot és a 1,5 millió feletti rész 38 százalékát kell számítani. Az adójóváírás mértéke nem változik: a megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb havi 9 ezer forint.
Adóhitel
A korábbi terveknek megfelelően 2007. március 20-áig vissza kellene fizetni a befektetési adóhiteleket. A PM arra számít, hogy a magánszemélyek többsége idén már nem venné igénybe a kedvezményt, ami nagy mértékben hozzájárulna az államháztartási hiány csökkentéséhez. Ha valaki jövőre visszafizetné az adóhitelt, akkor csak az 55, 2005-ben a 80, 2006-ban pedig csak a 95 százalékát kellene kiegyenlítenie.
A forrásadós jövedelmeket (például ingóság, ingatlan bérbeadása, osztalék, árfolyamnyereség) 20 helyett 25 százalékos adó terhelné. Finomítást jelent a korábbi elképzelésekhez képest, hogy az idei évi eredmények után megállapított osztalék jövő évi kifizetése esetén még csak 20 százalék adót kellene leróni, a 2004-ben kifizetett osztalékelőlegre viszont már a tervezett 25 százalékos mérték vonatkozna.
Munkavállalói járulék
A kormány ugyan elvetette az egyszázalékos ápolási díj bevezetését, ám helyette várhatóan ugyanekkora mértékben, 4 százalékra növelnék az egyéni egészségbiztosítási járulékot. Változást jelentene, hogy azok az igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelők is bekerülnének a járulékköteles körbe, akik más jogcímen nem biztosítottak. Az elképzelések szerint a jelenleg 29 százalékos társadalombiztosítási és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kellene megfizetniük.
Eva
Még mindig nincs eldöntve, hogy mekkora bevételhez kötnék az egyszerűsített vállalkozói adót (eva). A Világgazdaság szerint az előterjesztésben egyelőre ki van pontozva az erre vonatkozó rész, ugyanakkor több lap értesült úgy az elmúlt napokban, hogy 25 millió forintra emelkedik a jelenleg 15 millió forintos bevételi összeghatár. Bővítheti az evázók körét, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélyéhez kötött tevékenységet folytatók is választhatnák. Nem lesz kizáró ok az sem, ha az egyéni vállalkozók más társaságban is tulajdonosok.
Lakáscélú hitelek adókedvezménye
Lapértesülések szerint, a pénzügyi tárca javaslata alapján jövőre csak azok vehetnék igénybe a lakáscélú hitelek törlesztő részlete után járó adókedvezményt, akiknek az éves jövedelmük nem haladja meg a 4 millió forintot, s 3,4 millió forint fölött már csak jövedelemarányosan járna a jóváírás. A javaslat szerint, ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a 3,4 millió forintot, de nem éri el a 4 milliót, akkor az igénybe vehető adókedvezmény egyenlő a 3,4 millió forint feletti jövedelem 20 százalékát meghaladó részével.
Továbbra is a teljes törlesztőrészlet, tehát a tőke, a kamat és a járulékos költség összege képezné a kedvezmény alapját. Új lakás esetén a hitelintézet által igazolt összeg 40, használt lakásnál 30 százalékát, s mindkét esetben legfeljebb évi 120 ezer forintot lehetne levonni az adóból, ami a fele a mostani maximumösszegnek.
További korlátozást jelenthet, hogy előbbinél 10, utóbbinál pedig 8 millió forint hitelösszegig járna a kedvezmény; ráadásul csak az első törlesztő részlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben lehetne érvényesíteni. Azon a hitelek után, amelyeknél már jövőre lejár az öt év, még két évig járna a kedvezmény. Használt lakás hitellel történő megvásárlásakor a kedvezmény érvényesítési időtartama gyermekenként egy-egy évvel meghosszabbodna. Az adókedvezményt csak egy ingatlanhoz kapcsolódóan az adóstársak közül csak egy magánszemély vehetné igénybe.
Versenyképesség-javítás?
A Világgazdaság, idézve a pénzügyminisztériumi előterjesztést, arról ír: a versenyképesség javítását a tervezet több eleme szolgálhatja. Legfontosabb a társasági adó kulcsának 2 százalékpontos mérséklése, 18-ról 16 százalékra. A kis és középvállalkozások adókedvezményének felső határa, amely beruházási hitelhez kötődik, 5 millióról 6 millióra emelkedhet.
Mind a kis- és közepes, mind a nagyvállalkozásokat érinti, hogy a keletkezett veszteséget korlátlan időre lehetne elhatárolni. A nagyvállalkozások számára kedvezőbbé válnak a fejlesztési adókedvezmények feltételei: a beruházási értékhatár 10 milliárdról 5 milliárdra módosul, hátrányos térségekben 3 milliárdról 1,5 milliárdra. Ami a létszámnövelési feltételt illeti, a korábbi 500 főről 200 főre változik.
