Közben Németország azon fáradozik, hogy úgynevezett “kétsebességes” EU-t alakítsanak ki – ebben az eurót elutasító három ország a volt kommunista tömbből érkező új tagországokkal kerülne egy csapatba.
Tony Blair brit miniszterelnök tervei dugába dőltek: a svéd “nem” után minden valószínűség szerint kudarcot szülne egy elhamarkodott, idejekorán megejtett brit euróreferendum. A kormányfő azt remélte, amennyiben a svédek elfogadják az eurót, ez növeli az egységes valuta iránti bizalmat a britek körében, s jelentősen csökkenti a szkeptikusok aggodalmaskodását. A vasárnapi svéd kudarcot követően a brit kormány tagjai úgy gondolják, az Egyesült Királyságban legkorábban csak két évvel a következő választások után lenne értelme euróreferendumot tartani.
A svéd eredmény ismeretében maga Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke is úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy szerinte a közeljövőben az Egyesült Királyság nem fog csatlakozni az euróövezethez.
Az EU-alkotmány is megbukhat
Mint ismeretes, a svédek 56,1 százaléka szavazott az euró ellen, 41,8 százalék mellette, 81,2 százalékos részvételi arány mellett. Európa vezető hatalmai már a népszavazást megelőzően figyelmeztették Svédországot: az euró elutasításának maga a skandináv ország lesz a vesztese, ráadásul szertefoszlanak azok a remények, hogy az EU tagországait valaha is egységesíteni lehetne a közös európai valuta által.
Újabban a közeljövőben véglegesítésre kerülő új uniós alkotmány sorsával kapcsolatosan is aggodalmak fogalmazódnak meg. 2004-ben a tagországok lakossága népszavazás keretében foglal állást az új alkotmányról, s uniós körökben most amiatt aggódnak, hogy a szavazók esetleg “nem eléggé felkészültek” a mély európai integráció támogatására, ezért elutasíthatják az egységes alkotmányt.
Belső kör, külső kör
A kialakult helyzet alkalmas arra, hogy néhány vezető európai hatalom újrapozícionálja helyzetét, más szerepet adva az eddigi uniós összefogásnak is. A hét elején Németország egyértelműen kinyilvánította abbéli szándékát, hogy kemény nyomást gyakoroljon az úgynevezett “kétsebességes” – gazdasági és védelmi ügyekkel kapcsolatos – Európa kiépítésére.
A jelek szerint Joschka Fischer német külügyminiszter javaslatát Franciaország, Belgium és Luxemburg is támogatja. A német koncepció szerint az olyan országok, mint az euróövezeten kívül maradó, az egységes védelmi kezdeményezésekkel szemben szkeptikus Nagy Britannia, Dánia és Svédország egy “külső kör” tagjai lehetnének, a volt kommunista tömb EU-tagországával egyetemben.