Belföld

Off-shore sorsok – kiűzetés az adóparadicsomból

Két év múlva nálunk is megszűnik az off-shore adózási mód. Kérdés, azt követően miként lehetne Magyarországon tartani az adóoptimalizálásban érdekelt cégeket.

A Magyarországon mintegy tízéves múltra visszatekintő cégforma az utolsó pillanatait éli, az uniós felvételi tárgyalásokon született megállapodás értelmében hazánk 2003. január elsejével zárta be a lehetőségét a 18 százalékos helyett mindössze 3 százalékos társasági adóra kötelezett off-shore cégek alapításának. Ezzel a jogszerzés lehetősége megszűnt, ám a szerzett jogok – akárcsak a beruházási adókedvezmények esetében – egy darabig még itt is tovább élnek. Az Európai Unió és hazánk közötti egyezség értelmében azonban 2005 végéig az utolsó off-shore cég is eltűnik a magyar „térképről”.

Uniós illemtan

 

Az unión belüli adóparadicsomoknak hadat üzenő, jogilag egyébként nem kötelező 1997-es viselkedési kódex az egyik tartóoszlopa a tagállamok politikáit a szükségesnél nem nagyobb mértékben összehangoló adócsomagnak. A Dawn Primarolo korábbi brit főszámvevő által vezetett csoport a 15 tagállamban több mint 250 társaságiadó-rendelkezést vizsgált meg, és ebből 66 olyat talált, amelyek „inkorrekt módon, mesterséges eszközzel” egyik tagországból a másikba csábítják a befektetéseket.
Ebből az alkalomból több tagállam off-shore rendszere is a Primarolo-csoport látókörébe került. A megvizsgált adóparadicsomok: Gibraltár, Aruba, a Holland-Antillák, Man-szigete, valamint Guersney és Alderney. Mivel a tagállamok vállalták, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik a magatartási kódex rendelkezéseit, 2005 végéig elvileg az utolsó off-shore cégnek is el kell tűnnie az Európai Unióból. A még 1999 végén közzétett jelentés a legtöbb aggályos adóintézkedésre, szám szerint 9-re Hollandiában, 5-5-re pedig Írországban és Luxemburgban bukkant rá. A tagjelöltek közül Ciprus működteti a legkiterjedtebb off-shore rendszert, amihez minden bizonnyal a minimális, mindössze 4,25 százalékos adószint szolgáltatja a fő vonzerőt. A csonka szigetország a tárgyalásokon egy olyan megoldásban állapodott meg az unióval, amelynek értelmében a kedvezményes és a normál társasági adókulcsot összevonják és átlagolják, s az így kiszámolt, alig 10 százalékos adóráta is vendégmarasztaló.
Miként arra Brüsszelben emlékeztetnek, az OECD normái alapján adóparadicsomnak számít az az ország, ahol a tényleges társasági adószint 10 százalék alatt van. Bár partnerei szúrós szemmel nézték emiatt, az EU-standardok szerint mégsem számított adóparadicsomnak Írország, amikor a termelő vállalatok esetében évtizedeken át 10 százalékos adókulcsot alkalmazott, s ezzel a világ számítógépgyártásának tekintélyes hányadát a zöld szigetre vonzotta. 

Vonzó elemek

Korántsem biztos azonban, hogy a kedvező adókulcs tőkevonzó képességében rejlő lehetőségekről Magyarországnak végképp le kell mondania. Egyes piaci szereplők például olyan sikertörténetként értékelik a magyarországi off-shore cégek utóbbi öt évi működését, aminek alapján érdemes lehet foglalkozni a 2005 utáni lehetőségekkel. A globális cégek tervezett adózását kidolgozó PricewaterhouseCoopers (PwC) Kft. partnere, Kelemen János szerint az off-shore cégalapítás 1994-ben meghatározott hazai szabályai még esetlegesek voltak, ám az előírások 1998-as módosításával sikerült olyan vonzó elemeket beleépíteni a feltételrendszerbe, amelyekre ráharaptak a multik.

A nálunk bejegyzett, becslések szerint mintegy 700 off-shore cégnek közel a tizede az adótervezés piacvezetőjének számító PwC ügyfele, amire virágzó üzletág épült, hisz az adóoptimalizálásnak köszönhetően 20-30 százalékkal alacsonyabb lehet az adóteher, mint amekkora adótervezés nélkül lenne.

A nálunk bejegyzett off-shore státusú nemzetközi cégcsoportok kiszolgálására szakosodott tanácsadóknak húsba vágó kérdés, hogy ügyfeleiket 2005 után is képesek lesznek-e megtartani. Kelemen János szerint több lehetőséget is meglovagolhat Magyarország, amivel az off-shore struktúrán alapuló adóelőny elolvadását követően is maradásra lehetne bírni az érintett társaságokat. A ciprusi és az ír példa egyértelműen mutatja, hogy érdemes volna a tárasági adó kulcsát legalább 12-13 százalékig mérsékelni.

Új adóstruktúrák

Kelemen János az adóbevételek esetleges csökkenése miatt sem aggódik, hiszen az 1995-ben sem következett be, amikor pedig a kulcs 36 százalékról 18-ra zuhant. További lehetőségeket rejt magában, hogy 2003 eleje óta a vállalatcsoporton belüli finanszírozás, valamint a jogdíjakhoz kapcsolódó tevékenység adóalapja 50 százalékkal csökkenthető. E két tevékenységnél így összesen 6 százalékos adótarifa jönne ki a Kelemen János által javasolt 12 százalékos társasági adókulcs mellett, ami vélhetően komoly vonzerőt jelentene az ilyen profilú cégek számára.

A társasági adóteher mérséklésére azonban a kormányzat részéről egyelőre nem sok biztató jel mutatkozik. Bizonytalanságot okoz továbbá, hogy az iparűzési adó, amelynek fizetése alól az elmúlt öt évben mentesültek a hazai off-shore cégek, 2005 után szintén a nyakukba szakad. Kérdés, a kormány képes lesz-e rövid időn belül felállítani egy olyan új adózási struktúrát, amely itt tartja a kedvező adózás okán nálunk vendégeskedő – és egyelőre kiváró – vállalatokat, vagy tétlenül nézi, hogy azok veszik a kalapjukat és tovább állnak.

Szakemberek szerint felesleges illúziókat kergetni, az említett vállalatok eztán sem fognak többet adózni. Léteznek még a régről ismert kedvező belga és egyéb európai adózási struktúrák, és persze ott vannak még a világ távolabbi zugaiban fellelhető, pár százalékos kulccsal csábító adóparadicsomok is.



Off-shore sorsok – kiűzetés az adóparadicsomból 1

 


 Olvassa el a teljes cikket a Figyelőben!

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.