Joy, akit annak idején az „internet Edisonjának” kiáltott ki a Fortune Magazine, a Sun több kulcstechnológiáját tervezte, így a Solaris szoftvert, a Sparc processzort és a Java technológiát. Ő tervezte a Unix operációs rendszer Berkeley verzióját,
a BSD-t, amely az internet alapja lett.
Joy ott volt a Sun 1982-es alapításánál. „21 évig élvezhettem a Sun által biztosított innovációs lehetőségeket, de eljött az idő, hogy más kihívásokat keressek”, fogalmazott Joy nyilatkozatában. „Bill továbbra is inspirálni fog minden újítót”, idézi a közlemény a Sun másik társalapítóját, Scott McNealy elnök-vezérigazgatót.
„Bill sokoldalú munkájának köszönhetően a Sun lett a föld egyik leginnovatívabb és leginspirálóbb helye. Köszönjük Billnek azt a hatalmas innovációs örökséget, melyet maga után hagy minden munkatársunk szívében és lelkében.”
Joy elektromérnöki alapvizsgáit a Michigani Egyetemen tette le 1975-ben, diplomáját a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) védte meg, ahol a Berkeley Unix vezető tervezője is volt. Joyt 1997-ben Clinton elnök kinevezte az Elnöki Informatikai Tanácsadó Bizottság társelnökévé. 2000 áprilisában a Wired Magazine-ban közzétette nagy vitát kavaró cikkét, „Miért nincs ránk szüksége a jövőnek” címmel, amelyben arról írt, hogy néhány új technológia, így a robotika, a génsebészet és a nanotechnológia, veszélyeztetett fajjá teheti az emberiséget. Joy eddigi feladatait Greg Papadopoulos, a Sun ügyvezető alelnöke és főtechnológusa veszi át.
A Sun négy bekezdésből álló sajtóközleménye nem említi Joy jövőbeni terveit.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
