A szavazati joggal rendelkező hétmillió svéd állampolgár közül mintegy 330 ezer más nemzetiségű (és közülük csak minden második született az unió területén). Az ő meggyőzésük rendkívüli jelentőséget kapott, ugyanis az euró ellenzőinek és híveinek táborát jelenleg már csupán 300 ezer szavazat választja el egymástól.
A felmérések szerint a bevándorlók az euró bevezetését támogatják, főként azért, mert nem kötődnek érzelmileg a svéd koronához úgy, mint a született svédek. Egy friss TEMO-felmérés szerint a bevándorlók körében mintegy tíz százalékkal magasabb az euró támogatottsága, mint a született svédek körében, ám a felmérés azt is kiderítette, hogy a betelepültek jelentős része nincs tudatában annak, hogy szavazati joggal rendelkezik.
Stockholm egyik külvárosában, ahol a lakosok 75 százaléka nem svédországi születésű, a megkérdezettek 30 százalékának még arról sem volt tudomása, hogy Svédországban vasárnap referendum lesz.
A kialakult helyzetben a kampányolók természetesen mindent elkövetnek a bevándorlók szavazatainak elhódításáért. Az euróellenes Zöld Párt svéd, angol, arab, kurd, perzsa, szerbhorvát és török nyelven nyomtatott ki tájékoztató szórólapokat. Mi több, megalakították a Bevándorlók az euró ellen elnevezésű szervezetet, amely tizenkét nyelven – többek között szomáliai és bosnyák nyelven – közöl információkat.
Bár az euró támogatói is elismerik a bevándorló népesség megnyerésének fontosságát, egyelőre nem hoztak létre hasonló szervezetet.
A Bevándorlók az euró ellen vezetője, a török születésű Mehmet Kaplan szerint a betelepülteket az euróövezetben élő rokonaik tapasztalatai riasztják el a közös valutától. Az euróövezetben tett látogatásokat követően a svédországi bevándorlók körében fokozódott az euróellenesség, ugyanis az euró bevezetését követő áremelkedések negatív tapasztalatait ismerték meg a rokonoknál.
– Az árak egyre feljebb és feljebb kúsztak az euróövezetben, míg a fizetések megmaradtak a korábbi szinten, így a bevándorlók anyagi helyzete sokkal rosszabbá vált – mondta a szervezet vezetője.
Mehmet Kaplant rokonai arra intették: amennyiben lehetőségük van erre, az eurót állítsák meg az országhatáron. Ezzel szemben Stockholm legforgalmasabb bevásárló utcájában, az egyik az ajándékbolt tulajdonosa, egy marokkói születésű férfi az EU Observernek elmondta: – Igazán nem érdekel, hogy ügyfeleim milyen pénzzel vásárolnak, a lényeg az, hogy az én üzletemben tegyék. A bolttulajdonos elismerte, nem sokat tud az euró körüli vitáról, a két tábor érveit sem ismeri, és egyelőre nem döntötte el, ő maga hogyan szavaz majd vasárnap.
Ha az igen győz vasárnap, egy eskilstunai cég már dörzsölheti a tenyerét és készülhet friss munkaerő toborzására. A svéd pénzverdéről van szó, amely a városban telepedett le. Ha a svédek elfogadják az eurót, két év alatt 860 millió fémpénzt kell verni – négyszer annyit, mint eddig a korona esetében. Az érmetervek már készen állnak.
A pénzverőüzem vezetője, Ivar Marklund elárulta, hogy ha a pénzérme valóban utcára került, akkor az egy- és kéteurós érme nemzeti oldalán a svéd király arcképe díszeleg majd, a váltópénzen, az eurócenten pedig a királyság három koronát mintázó szimbóluma.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
