Véget ért a nyári szünet a műkincspiacon, a licitre kínált műkincsek felvétele sok helyen még folyik, készülnek a katalógusok, hamarosan megnyílnak a kiállítások, kezdődnek az aukciók. Néhány érdekességnek már most utánajártunk. A Mű-Terem és a Polgár Galéria például újabb Munkácsy-szenzációval készül, de több Rippl-Rónai, Egry József, Vaszary János festmény és számos avantgárd alkotás is új tulajdonoshoz kerülhet.
Aukciós naptár
• BÁV Ékszeraukció – szeptember 23. (kiállítás: szeptember 13-20.)
• Mű-Terem Galéria – október 3. (kiállítás: szeptember 24. és október 2. között)
• Kieselbach Galéria – október 4. (kiállítás: szeptember 23- október 3.)
• Nagyházi Galéria – október 7-8. (kiállítás: szeptember 27-október 5.)
• Polgár Galéria – október 14-16. (kiállítás: október 1-13.)
• BÁV Művészeti aukció – október 28-30. (kiállítás: október 18-26.)
Ebben a szezonban kiemelkedően szép anyaggal rukkolnak elő az aukciósházak. Virág Judit, a Mű-Terem Galéria tulajdonosa például biedermeier gyöngyszemként értékeli azt a két Brocky Károly festményt, amelyet párban értékesítenek (egyenként 3,5 millió forintos induló áron). A Medgyasszay-család gyermekeiről, 4 fiúról és 4 lányról készített képek a XIX. század első fele egyik legjelentősebb magyar festőjének alkotásai.
A galéria őszi anyagában emellett gazdag nagybányai és avantgárd anyag, egy nagyméretű Egry József tájkép (Balatoni táj fákkal), valamint több Rippl-Rónai mű is helyet kap. A kukoricás korszakból származó Társaság a kastélyparkban mellett egy igen jelentős alkotás, a Bretagne-i népünnep eredeti változata (amelyről számos litográfia is készült) például 7,5 millió forinttól kezdheti a licitet. 
A Polgár Galériába szintén több Rippl-Rónai, Vaszary, Csók István és a nagybányai telep számos alkotása érkezet, de a már említett Munkácsy-képen kívül Nicolaes Berchem Itáliai kikötő című festménye számít a legnagyobb értékűnek (a kikiáltási ár 24 millió forint). Ugyanakkor számos könnyebben megfizethető művet is elárvereznek – hangsúlyozta kérdésünkre a galéria tulajdonosa –, amellyel a nem milliomos középrétegek igényeit tudják kielégíteni.
Az aukciókra Polgár Árpád szerint 50-100 ezer forinttal is érdemes ellátogatni, mert ott olcsóbban lehet hozzájutni a kvalitásos képekhez, műkincsekhez. 150 ezer forinttól például már egy nagyobb méretű Szász Endre olajfestményre is lehet licitálni, aminek értéke vélhetően tovább emelkedik a jövőben. Az érdeklődés egyébiránt ezúttal különösen élénk, olyannyira, hogy az eredetileg kétnaposra tervezett aukciót egy nappal meg kell hosszabbítani. A festmények mellett több mint 50 bútor és három komolyabb fegyvergyűjtemény (több mint 70 darab lőfegyver) is helyet kap.
Legalább két Munkácsy
Legkevesebb két Munkácsy-képről már tudunk, amelyet elárvereznek jelenlegi tulajdonosai: az 1888-ban festett Ballada a Polgár Galériában, az 1868-ban készült Dülő szénásszekér című kép pedig a Mű-Terem Galériában kerül kalapács alá. A Párizsban festett Ballada érdekessége, hogy Németországtól Amerikáig az egész világot bejárta, mostani tulajdonosa, egy New Jersey-ben élő magyar gyűjtő a ’80-as években vásárolta a Christie’s-nél. Most 35 millió forinton kezdődik majd a licit, a Dülő szénásszekér is ebben a tartományban, 38 millió forintról indul.
A nagy érdeklődés oka részben az is lehet, hogy sokan kezdik felismerni: a műtárgyakat befektetésként sem rossz adni-venni. Noha a piac volatilitása nagy, a likviditása kicsi, az információk szűkösek, ezért lényegesen magasabb a melléfogás rizikója, mint például az értékpapírpiacokon. Ugyanakkor ha valaki jó érzékkel és/vagy szerencsével olyan alkotót fedez fel magának, akinek ázsiója éppen emelkedőben van, nagyot lehet nyerni.
A New York University kutatói például nemrégiben kiszámították, hogy az elmúlt 50 évben a műkincs-befektetésen lehetett a legnagyobb hasznot elérni. Az általuk kreált Mei/Moses műkincsindex (1875-ös kezdettel 5000 olyan festmény ármozgását kíséri, amelyek legalább kétszer nyilvános aukciókon már megmérettettek) lekörözte a tízéves futamidejű amerikai államkötvények és a Standard & Poor’s 500 index hozamát is.
Ennek ellenére az intézményi befektetők ódzkodnak a műkincspiactól, csak a vagyonosabb magánszemélyek igazán aktívak. Talán változik a helyzet az első műkincsalap létrehozását követően, amelyet a volt brit kulturális miniszter, Lord Gowrie még idén szeptemberben tervez elindítani. A 70 millió dolláros tőkével induló Fine Arts Fund 2/3 részben klasszikus festők, impresszionisták és szobrászok műveibe, harmadrészben pedig a kortárs és modern művészek alkotásaiba fekteti majd a rábízott pénzt.
