Magyarország a tokaji bort, a gyulai és csabai kolbászt valamint a szegedi szalámit javasolja az uniós földrajzi eredetvédelmi listára, amellyel megakadályozhatóvá válik a terméknevekkel való visszaélés – mondta Major István, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen Budapesten.
A helyettes államtitkár elmondta: a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szeptemberi cancúni miniszteri értekezletén a tárgyalási témák között szerepel a földrajzi eredet megjelölés kérdése.
Hozzátette: “bizonyos tradicionális, elsődlegesen európai földrajzi nevek és onnan származó áruk tekintetében – főleg a tengerentúli országokban – rendkívül nagy mértékű visszaélések vannak”. Megjegyezte: ők is tudnak arról, hogy például Ausztráliában, Amerikában “több tucat tokaji van”.
A mezőgazdasági tárgyalások keretében az unió jelenlegi 15 tagországa kialakította listáját, amelyen 41 földrajzi eredet megjelölés szerepel. “Ehhez kapcsolódóan van egy megegyezés köztünk és az EU között, amely szerint az újonnan csatlakozó országok javaslata alapján bizonyos földrajzi eredet megjelöléseket felvesznek az uniós listára” – mondta Major István. Megjegyezte: ez a tárgyalás még folyamatban van.
Gottfried Péter, a tárca integrációért és külgazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta: az Európai Unió a WTO-n belül a földrajzi megnevezésének nemzetközi védelmét kívánja biztosítani.
A listára kerüléshez hármas kritériumnak kell megfelelni. E szerint a földrajzi eredet megjelölésnek történelmileg ismertnek, elismertnek, elfogadottnak, tradícióval rendelkezőnek kell lennie. Feltétel, hogy nagy fokú visszaéléseknek legyen a tárgya, a harmadik pedig, hogy jelentős külkereskedelmi volument képviseljen.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
