A trükk lényege, hogy jelenleg az exportra szánt termékek egy bizonyos ideig anélkül parkolhatnak belföldi raktárakban, hogy ténylegesen áfát kellene utánuk fizetni. A csatlakozás után viszont megszűnnek a belső vámhatárok, így a hivatalos kiléptetéssel együtt járó adóterhet sem kellene lerónia az élelmes vállalkozásnak.
A külkereskedelem több mint 60 százaléka válik jövő májustól a belső piac részévé, a kockázat ezért a pénzügyi tárca szerint nagy.
A javaslat szerint a jelenlegi 6 helyett az EU-ban szokásos 3 hónapig várakozhatna a raktárakban az exportra szánt termék. Ennél is hatékonyabb intézkedésnek tűnik az, amelynek alapján az EU jelenlegi és a bővítést követő majdani tagállamaiba irányuló termékexport esetén az exportálandó terméket legkésőbb a csatlakozás időpontjáig kell külföldre kiléptetni. A május előtti időszakban vélhetően átmeneti technikai nehézségeket okozhat az exportáló vállalkozásoknak a kiszállításra váró termékeik elhelyezése, illetve a raktárak kötelező kiürítése.
Egy másik javaslat a vámszabad területek uniós átállását könnyítené meg oly módon, hogy már május elseje előtt lehetővé teszi a tárgyi eszközökön kívül minden más, adókötelezettséget eredményező anyag és termék adómentes belföldiesítését, ha egyébként a kivetett adó levonható lenne. A vámszabad területek döntő hányada nem őrizheti meg e jogállását, mivel kizárólag a belső piacra termelnek, kereskednek, ezért vámszabad területi státusukat legkésőbb a csatlakozás napján elveszítik. A termelőeszközök belföldiesítése már most is vám- és áfamentes. A belépést követően valamennyi beszerzésük áfája ugyanabban a bevallásban lesz fizetendő, ám ezeket általában le is vonhatják. Az indoklás szerint a belföldiesítés utolsó pillanatra halasztása kezelhetetlen munkacsúcsot eredményezne a vámhatóságoknál.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
