Belföld

Variációk VoIP-re – alközponti jövőkép

Egyre több gyártó kínál a telefonforgalmat legalább részben a helyi hálózaton bonyolító, IP alapú vállalati alközpontokat. Ezek struktúrája és az általuk kínált szolgáltatások köre különböző.

Az IP-s PBX-ek (Private Branch eXchange – házi/vállalati telefonalközpont) piacán a kép meglehetősen változatos: az IP alapú termékek gyártóinak kínálata sok mindenben eltér és sok mindenben megegyezik a hagyományos
Variációk VoIP-re – alközponti jövőkép 1

PBX-szállító cégek kínálatával. Ebben a piaci szegmensben mindent összevéve két táborba sorolhatók a szállítók: a hagyományosnak tekinthető PBX-szállítókéba (ide tartozik például az Alcatel, az Avaya, a Mitel, a Nortel és a Siemens) és az újoncokéba (itt a Cisco, a 3Com, a Shoreline és a Vertical Networks jár az élen).

A hagyományos PBX-funkciók számát tekintve az első csoport gyártói vezetnek. Hozzájuk képest az IP PBX-rendszereket szállítók jóval szűkebb szolgáltatásválasztékot kínálnak: hívástartást, hívástovábbítást, konferenciahívást, hangpostát. Ezek az új belépők azonban már hasznát veszik az irodai termelékenységet növelő alkalmazásokkal való szorosabb együttműködésnek, például a Microsoft Outlook révén az ő felhasználóik egységes módon kezelhetik a hangpostájukat, elektronikus levelezésüket és faxforgalmukat.

Ha azt vizsgáljuk, hogy a gyártók milyen alaparchitektúrát követnek, hogyan gondoskodnak a megbízhatóságról, illetve termékeikben mennyire szabványos például a hívásvezérlés vagy a közös kábelen való tápellátás, akkor meglehetősen változatos a kép.

IP-telefon otthonra


Variációk VoIP-re – alközponti jövőkép 2

Az ember azt gondolná, hogy az IP alapú alközpontot gyártó cégek mind felkarolják az IP-telefonokat, pedig ez egészen a közelmúltig egyáltalán nem így volt. A hagyományos PBX rendszerek gyártóinak termékei együttműködtek az IP-telefonokkal, de például a piacra csak nemrégiben belépő Shoreline és Vertical cég termékei már nem. Ez a két gyártó úgy gondolta, hogy az IP PBX értéke az elosztott architektúrában és az alkalmazásokban rejlik, s nem egy költséges telefonkészülékben, ezért csak az analóg készülékekre voltak tekintettel.

Az IP-telefonkészülékekkel kapcsolatban az is gyakori aggály, hogy a vállalati IP-hálózatot elméletileg újra kellene tervezni a hang alapú forgalomhoz (kivált akkor, ha a hangforgalom előbbre való, mint az adatforgalom). A hálózati szolgáltatások minősége csak akkor szavatolható (QoS – quality of service), ha a kapcsolók és útválasztók úgy vannak konfigurálva, hogy összhangban legyenek a 802.1p/q szabvánnyal, ismerjék a szolgáltatástípus-biteket és a jövőre való tekintettel a megkülönböztetett szolgáltatásokat (Differentiated Service) is. Ez nem feltétlenül nehéz feladat, de adatkommunikációs szakértelem kell hozzá – vagy házon belül, vagy kívülről.

Az IP-telefonok hívei viszont úgy tartják, hogy ezek a webböngészővel és asztali géppel, PDA-val is összekapcsolható készülékek sokkal értékesebbek, mint a gyártónként más és más korábbi digitális készülékek. Időközben a Shoreline és más cégek is rájöttek, hogy az IP-telefonok iránti élénk vállalati érdeklődés miatt ezekre a készülékekre is érdemes lehet támaszkodni: ezért ad lehetőséget a Shoreline és a Vertical a Polycom IP-telefonjainak használatára.

A Cisco az IP-telefonokat eleve beépítette a maga AVVID hang- és videoarchitektúrájába; az analóg készülékeket (telefonokat, faxgépeket) egy külön beszerezhető átjáró, a VG–248 révén teszi használhatóvá. A 3Com-használóknak, ha NBX IP PBX rendszerre áttérve meg szeretnék tartani digitális kézi készülékeiket, a Citel Technologies kínál átjárót a 3Com gyártmányú IP PBX-ek és a Nortel Norstar digitális kézi készülékei közé.

Az Alcatelhez, Avayához és Nortelhez hasonló hagyományos PBX-gyártók pedig beépítették kínálatukba az IP-alapú készülékekkel, az analóg telefonokkal, valamint a maguk digitális kézi készülékeivel való együttműködést. Az IP-telefonokkal való együttműködést következetesen végiggondolva a G.711 és a G.729a hangkóderek használatát is támogatják.


Variációk VoIP-re – alközponti jövőkép 3

Topológiai túra

Sok IP PBX-gyártó – például az Avaya, a Cisco és a Nortel – központosított hívásvezérlési kiszolgálókra támaszkodik: a Cisco gyártmányú AVVID híváskezelő a Windows 2000-en futó Media Convergence Serveren (MCS) működik, a Nortel Succession CSE 1000 nevű híváskiszolgálója és Signaling Servere a VxWorksön, az Avaya S8700 Media Servere pedig egy külön erre a feladatra beállítandó Linux-kiszolgálón.

Ezekben a központosított hívásvezérlési kiszolgálóarchitektúrákban az “egyetlen meghibásodási pont” a legkényesebb rész. Ezt a veszélyt azonban többféle módon is lehet enyhíteni. Az Avaya például redundáns kiépítésű, duálprocesszoros konfigurációval igyekszik folyamatossá tenni az üzemkészséget; ha az egyik processzor elromlik, akkor a másik átveszi tőle a hívásfeldolgozást. A Nortel is lehetővé teszi a redundáns kiépítésű Signaling Serverek használatát.

A Cisco egy kicsit másként, a kiszolgálófürtön való elosztás bevezetésével fogja meg az üzemkészség fenntartásának kérdését. Az AVVID a helyi vagy nagy kiterjedésű hálózaton legfeljebb tíz CallManagert tartalmazó fürtöt kezelhet – így gondoskodik a hibatűrésről és a terhelésmegosztásról.

Szabványkoktél

Hívásvezérlésben, jeltovábbításban, kapcsolóközi kommunikációban és az IP-telefonok közös kábelen való áramellátásában némelyik gyártó igazodik a szabványokhoz, mások nem. Az Avaya és a Siemens például a H.323-as protokollt követi, a Shoreline a maga nemrégiben piacra dobott IP-telefonjaiban a médiaátjáró-vezérlési protokollt, a hangkapcsolók közötti kommunikáció egységesítésére pedig a Session Initiation Protocolt (SIP). A Cisco saját szabványt dolgozott ki a hívásvezérléshez: a Skinny Client Control Protocolt.

Egyre többen fogadják el a SIP-et. Az azonban még nem látszik, hogy a SIP átveszi-e majd a népszerű H.323-as protokoll helyét, s ha igen, mikor.

A gyártók zöme a közös kábelen való tápellátásban az IEEE 802.3af szabványtervezetet mellett látszik felsorakozni; ez az IP telefonok Ethernet kábeleken való tápellátását fogja szabályozni, de még nincs jóváhagyva. Némelyik gyártó emiatt szabványként még el nem fogadott megoldásokra támaszkodik. Ilyen “szabvány előtti” megoldás például a Cisco Inline Powerje. A Cisco azt ígéri, hogy követni fogja a 8023.af-et, mihelyt azt szabvánnyá nyilvánítják, de nem fordul el a Cisco Inline Powertől.

Ha vannak is kérdések, az IP PBX-ek piaca az elmúlt esztendőben sokat fejlődött, érlelődött. Az ezen a területen érdekelt gyártók általában véve jó munkát végeztek termékeik rugalmasabbá tételében és a funkcionalitás javításában. Mivel a hagyományos alközpontszállítók a régi rendszerekről fokozatosan az újabb, IP alapú PBX-technológiák felé irányítják át fejlesztési erőforrásaikat, az ügyfelek kénytelenek lesznek alaposabban megismerkedni ezzel az új, egyfelé tartó világgal.

Forrás: Számítástechnika

Ajánlott videó

Olvasói sztorik