Belföld

Megszűnnek az állam többletjogosítványai a privatizált cégekben

Az uniós csatlakozással meg kell szűnnie az aranyrészvénynek. A privatizált cégekben ez idő tájt aránytalan jogosítványokat élvező állam csak kivételesen, nyomós közérdekből, sajátos hatósági jogkörben avatkozhat majd be az érintett társaság döntéseibe. Az elképzelésekről a közeljövőben tárgyal a kormány írja a Világgzadaság.

Törzsrészvény lesz az aranyrészvényből, s ezzel megszűnnek az állam többletjogosítványai a privatizált cégekben. A héten a gazdasági kabinet tárgyal a kérdésről, azt követően pedig a kormány dönt az aranyrészvény megszüntetésének koncepciójáról.

Az elképzelések szerint hatályukat vesztik az államnak indokolatlan többletjogosultságokat nyújtó jogszabályok, köztük elsősorban a privatizációs törvény vonatkozó rendelkezései, és az aranyrészvény helyébe nem lép semmiféle kivételező konstrukció. Ekként a privatizációs törvény mellékletében felsorolt harminc céget – az energiaszolgáltatók mellett például a Zsolnay porcelángyárat, az OTP-t vagy a Hungexpo Rt.-t – érintő intézkedéssel az államnak ezekben a társaságokban egy darab szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényei egyszerű törzsrészvénnyé alakulnak át. A társasági törvényben megmarad ugyan a szavazatelsőbbségi részvény, de az állam a jövőben ilyet már nem szerezhet.

Az Európai Bizottság álláspontja, hogy az aranyrészvényes vagyoni hozzájárulásával és tényleges kockázatvállalásával összhangban nem álló jogosultságai sértik a tőkemozgás szabadságát. Ezt az Európai Bíróság több tavalyi és idei – egyebek között Francia-, Olaszországot és Portugáliát elmarasztaló – határozata is megerősítette.

A testület szerint kizárólag nyomós közérdekből – például energetikai cégek eladásakor, a közszolgáltatás folyamatosságának biztosítására – korlátozható a tőkemozgás aranyrészvénynyel. A beavatkozás azonban nem lehet diszkriminatív, nem lépheti túl a cél elérése érdekében szükséges mértéket, tehát arányosnak és átláthatónak kell lennie. A beavatkozás nem köthető előzetes jóváhagyáshoz. Az államnak legfeljebb arra van módja, hogy utólag, megszabott határidőn belül megtagadja hozzájárulását valamely döntéshez. Ezt azonban alaposan meg kell indokolnia, s garantálnia kell a bírói jogorvoslatot mindazoknak, akiknek érdekeit sérti határozata. Ily módon az állam sajátos hatósági jogkört gyakorol az aranyrészvény nyújtotta széles körű jogosítványok helyett.

Várhatóan néhány területen, így az energetikai szektorban, a távközlésben, hírközlésben nálunk is ilyen hatósági jogkörre szűkül majd az állam beavatkozási eszköztára. A szakemberek megegyeznek abban, hogy a feltételrendszer szigorú, tételes szabályozást kíván. Abban eltérnek a vélemények, hogy ilyen esetekben helyet kell-e kapnia az állam képviselőjének a cég igazgatóságában, vagy sem. Többek álláspontja, hogy a hatósági jogkör gyakorlására okot adó kérdések természetszerűleg a társaság legfőbb szerve, a közgyűlés hatáskörébe tartoznak. A közgyűlésen pedig az állam mint részvényes részt vesz, így fölösleges igazgatósági képviselete. A Világgazdaság úgy tudja: vitás az is, hogy az aranyrészvényt önálló törvény, vagy a jövő évi költségvetésről szóló salátatörvény szüntesse-e meg.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.