Ezek is felkerülhetnek az EU 41 ilyen nevet tartalmazó – már elkészült, ám a csatlakozó országok igényeivel még kibővítendő – listájára, amelyek védelmét a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) liberalizációs fordulójának keretében folytatott agrártárgyalásokon igyekszik elérni az unió.
A magyar nevek között biztosan szerepel majd a tokaji s emellett még egypár hagyományos magyar élelmiszer, de ez utóbbiak véglegesítése még nem történt meg – közölte Balás Péter WTO-nagykövet. A nagykövet ugyan nem kívánt elárulni további neveket, de miután a magyar kivitel szempontjából fontos, földrajzi eredetű élelmiszer-ipari termékekről van szó, gyanítható, hogy olyanok kerülhetnek még fel a listára, mint a szegedi szalámi, a csabai vagy a gyulai kolbász.
Azért nem lehet még végleges neveket mondani, mert Brüsszel részletes dokumentációt kért, amely alátámasztja, hogy az adott név Magyarországon bejegyzett és védett, s hogy másutt ezt nem ismerik el. Elsősorban az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália használja ezeket a neveket. A tokajit például sokfajta édes fehérborra, mondván, ez nem földrajzi eredetnév, hanem közhasznú név. Több magyar élelmiszer-ipari termék esetében pedig úgy kerülnek ottani piacra a Magyarországról ismert nevű áruk, hogy valaki odakint saját védjegyként levédette. (Abszurd helyzetként éppen emiatt az eredeti ilyen magyar termék nem is kerülhet be ezekre a piacokra.)
Miután pedig ebben a kérdésben a tengerentúli országok a legkisebb kompromisszumra sem hajlandóak, Magyarország kapva kapott az EU által kínált lehetőségen, hogy a tizenötök listáját huszonötök listájára bővítik, s közösen próbálják kiharcolni az európai földrajzi eredetű élelmiszerek és szeszes italok neveinek védelmét mindenütt a világon. Mint Balás elmondta: a csatlakozó országok által benyújtandó neveket és a csatolt dokumentációt a brüsszeli bizottság szakértői megvizsgálják, majd ezt követően születik döntés arról, mely neveket veszik fel a listára.
