A rendőrség részéről a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság vezetője, Bolcsik Zoltán dandártábornok, Gera Antal ezredes, az ORFK vizsgálati főosztályának vezetője és Molnár Csaba, a pénzmosási alosztály irányítója tájékoztatott kedden délben a Kulcsár Attila ügyében elkezdett nyomozásról.
Újabb döntések születtek
Bolcsik dandártábornok hangsúlyozta, hogy egyetlen konkrét személy esetében sem nyilatkoznak, ugyanis nem a sajtón keresztül akarnak üzengetni nekik. Azt azonban megjegyezte, újabb döntéseket hoztak, ami akár arra is utalhat, hogy immár nem csak Kulcsár Attilát gyanúsítják majd bűncselekményekkel.
Molnár Csaba megismételte, hogy a rendőrség sem tartja elképzelhetőnek, hogy Kulcsár egymaga követte volna el azokat a cselekményeket, amelyeket a hatóságok vizsgálnak. Ugyanakkor elmondta, hogy a rendőrség csak megalapozott gyanú esetén tehet további lépéseket, így nem gyanúsíthatnak meg valakit kellő bizonyítékok nélkül.
Mint kiderült, a rendőrség tud arról, hogy Rejtő E. Tibor, a K&H Bank korábbi vezérigazgatója Magyarországon tartózkodik, de Bolcsik dandártábornok egyelőre nem nyilatkozott a vele kapcsolatos lépésekről, sem arról, hogy egyáltalán terveznek-e bármit is Rejtővel kapcsolatban (egyelőre egyébként nem – derült ki a FigyelőNet kérdésére).
Az IEB közleménye
Az Inter-Európa Bank (IEB) menedzsmentje sajnálattal és megdöbbenéssel tapasztalja, hogy napról napra téves és torzított információk jelennek meg a sajtóban az Inter-Európa Bankban lezajlott tranzakciókról – áll a bank közleményében. A közlemény rögzíti: az Inter-Európa Bank semmilyen módon nem vett részt a K&H bankcsoportnál gyanított visszaélésekben. „Nem igaz az, hogy Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) vezetője feljelentést tett az IEB, vagy annak bármely munkatársa ellen. Ezzel szemben az igazság a következő: a rendőrség ismeretlen tettesek ellen nyomoz” – olvasható a közleményben. „A vitatott nagy összegű készpénzfelvételekkel és átutalásokkal kapcsolatban az IEB többször egymás után tett bejelentést az illetékes hatóságoknál. Ezekre a bejelentésekre a válasz minden esetben az volt, hogy nincs bűncselekményre utaló jel. A bank semmilyen formában nincs felhatalmazva arra, hogy gyanúsnak tűnő, bejelentett tranzakciók végrehajtását véglegesen felfüggessze. Erre csak a nyomozó hatóságoknak van joguk az ott felhalmozott információk alapján. Amennyiben a bank nem kap utasítást a hatóságoktól az érintett tranzakció felfüggesztésére, akkor a tranzakciót végre kell hajtani” – fogalmazza meg állásfoglalását az IEB. A közlemény szerint a bank minden esetben betartotta azt a törvényi kötelezettségét, hogy a kétmillió forintot elérő készpénztranzakci-ók esetén az azokat végrehajtó ügyfeleket azonosítani kell. „Tekintettel arra, hogy a nyilvánosságra jutott információk egy része banktitoknak minősülő adatokat is tartalmaz, az IEB vezetése banktitok megsértése miatt ismeretlen tettesek ellen
büntetőfeljelentést tesz” – olvasható a közleményben. „A bankot érintő híradások gyakran hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi miniszterelnök korábban a bank igazgatóságának elnöke volt. Ezzel kapcsolatban a menedzsment kijelenti, hogy – a bank alapszabálya szerint – az igazgatóság elnökének sem feladata, sem jogköre nem volt a bank operatív ügyeinek intézése. Medgyessy Péter 1998 októberétől 2001. szeptember 30-ig volt az igazgatóság elnöke, pozíciója megújítását éppen politikai szerepvállalása miatt hárította el” – áll abban a közleményben.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a rendőrség tudja, hogy a mintegy tízmilliárd forintnyi károkozás során hová kerültek a pénzek – legalábbis egy bizonyos pontig. Így a sikkasztás és a pénzmosás körülményeit vizsgáló két külön nyomozócsoport kiderítette, hogy a pénzmosásnál a tízből mintegy hatmilliárd forint két szíriai állampolgárhoz került, akik 10 és 100 millió forint közötti tételekben vették fel készpénzben az említett összeget.
Hogy a szíriaiaktól hová került a pénz, azt a pénzmosási csoport nem tudta vizsgálni, minthogy ők a banki átutalásokat követték nyomon – jegyezte meg Molnár. Ennek során egyébként 69 ország különböző szerveihez fordult a rendőrség – mondta Bolcsik. Molnár hozzátette: a banki átutalások off-shore-cégeken keresztül történtek, és szerencsére mindegyik off-shore-vállalkozás olyan országban volt bejegyezve, ahonnan sikerült adatokat szerezni. Ebből is látszik tehát, hogy ma már csak nagyon kevés olyan állam létezik, ahonnan a rendőrség szükség esetén ne kapna céginformációkat – tudtuk meg.
Hol van a négymilliárd?
A szíriaiakhoz került hatmilliárdon kívül a másik négymilliárdról kevesebb szó esett. Mint kiderült, ezek a pénzek cégekhez, off-shore társaságokhoz kerültek, ám ezeknek is sikerült nyomára bukkannia a rendőrségnek.
Molnár Csaba elmondta, hogy az ügyben átutalásra került pénzek egy része a költségek fedezésére, illetve valószínűleg Kulcsár tartozásainak rendezésére ment el. Így az említett milliárdoknak csak a fele érkezhetett meg a „célállomásra”. Az ügyben szereplő off-shore-cégek 90 százalékáról egyébként már tudják, hogy ki alapította – jelentette ki Molnár Csaba.
A PSZÁF nem kapott dicséretet
Molnár Csaba kitért néhány sajtóhírre is, amelyek a PSZÁF múlt heti feljelentési kérelmével függött össze. Hangsúlyozta, hogy a PSZÁF nem bankokat jelentett fel, hanem egy es tranzakciók miatt fordult a rendőrséghez. Ennek kapcsán elmondta, hogy a Volksbank nevét sokan emlegették a szíriaiak kapcsán, azonban ennek a pénzintézetnek nem volt köze a K&H botrányhoz. Azt pedig vizsgálják, hogy a többi, szintén hírbe hozott bank – a Volksbank mellett az OTP is ilyen a FigyelőNet korábbi információi szerint – eleget tett-e a pénzmosás elleni jogszabályokban előírt bejelentési kötelezettségének.
Molnár elmondta azt is, hogy tudomása szerint nincs osztályvezetőnél, főosztályvezetőnél magasabb rangú banki szakértő, akit a pénzintézetek bejelentési kötelezettséggel bíztak meg Magyarországon. Ezért a felső vezetés tagjai közül aligha lenne bárki is felelőssé tehető egy bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt itthon.
Mudura nem érintett, a PSZÁF „nem ellenőrzött vissza”
Molnár kitért Mudura Sándorra is, akit a Magyar Nemzet gyakran emleget az ügy kapcsán. A rendőrségi nyomozó szerint Muduránál valóban történt nagy összegű pénzmozgás, ez azonban egy hitelfelvétellel és nem a K&H üggyel kapcsolatos – mondta az alezredes.
Mint kiderült, a nyomozás pénzmosáson kívüli része a sikkasztás körülményeinek tisztázására szolgál. Ezzel kapcsolatban Gera Antal ezredes, a vizsgálati főosztály vezetője tárt néhány részletet a nyilvánosság elé. Beszámolójából kiderült, hogy a PSZÁF nem végezte el a szükséges „visszaellenőrzéseket”, vagyis a K&H Banknál észlelt számítástechnikai hiányosságok pótlását – amelyre felkérte a bankot egy korábbi határozatban – nem kontrollálta. Ez azt jelenti, hogy a PSZÁF nem ellenőrizte, teljesítette-e a pénzintézet a határozatot. Ennek alapján a bank belső ellenőrzési részlegének és a PSZÁF-nak a felelőssége is felvethető lenne, ám ekkor Bolcsik dandártábornok közbeszólt, hogy a rendőrség kategorikusan semmit sem jelent ki ebben az ügyben, csak a nyomozás lezárulása után.
Sokan „kerültek képbe”
A rendőrség számos társaságot és magánszemélyt ellenőrzött. 25 magánszemély, 11 magyar cég és 8 külföldi társaság került így látókörbe, továbbá mintegy száz bankot, brókercéget és pénzintézetet kerestek meg a nyomozók.
Gera Antal egyébként összefoglalta az eddigi információkat a károsultakról. Így megismételte, hogy a K&H Bank tette az eredeti feljelentést, és ennek alapján július hetedikén kezdődött a nyomozás Kulcsár Attila ellen, sikkasztás gyanújával. Ehhez csatlakozott egy magánszemély, aki a számláján 538 millió forintot keresett, de csak egymilliót talált. Majd gyorsan felzárkózott a Betonút Rt. is, amely 11 milliárd helyett 17 millió forintot lelt csupán meg a számláján. A Nemzetbiztonsági Hivatal ezután konkrét összeg nélkül tett feljelentést, szintén sikkasztás gyanúja miatt, és a X. kerületi önkormányzat is futott értékpapírjai után: ők 2,5 milliárdot hiányoltak. Mindehhez járult még a PSZÁF indítványa, amely a K&H Equities-zel és a Pannonplast-felvásárlás ügyével kapcsolódott össze, és végül ezeket az ügyeket egyesítette a nyomozóhatóság.
Ennek kapcsán kiderült, hogy a K&H Equitiesnek 16 ezer 500 ügyfele volt, ezek közül 3500 aktív klienst tartottak nyilván. Kulcsár Attila előbb egy 69 fős, majd egy 62 fős listát állított össze, némi módosítás után. A rendőrség szerint viszont 141 ügyfele volt a jelenleg kiadatási őrizetben lévő ex-bankárnak. Az úgynevezett VIP-listán pedig 200 név szerepel, cégek és magánszemélyek egyaránt.
A VIP-listások nem bűnözők
A VIP-listások ellenőrzése már megkezdődött, megpróbálják összesíteni a károkat is. Jelenleg 50 listán szereplő cég és magánszeméllyel egyeztetett a rendőrség. Az, hogy valaki szerepel ezen a listán, még nem jelenti azt, hogy bűncselekményt követett el – tette hozzá Gera Antal.
Az ügyfelek többsége egyébként azt hitte, hogy Kulcsár a tőzsdén forgatja a pénzüket, ám a valóságban Gera szerint mindössze az Állami Autópálya Kezelő Rt. és a Betonút Rt., továbbá néhány intézmény tőkéje került tőzsdére, a többiek mások számlájáról jutottak pénzhez vagy egészen más forrásokból kaptak készpénzt, nem állítólagos tőzsdei befektetésük után. Történt ez annak ellenére, hogy Kulcsár Attila portfolió-kimutatásokat adott át ügyfeleinek. Ezek a dokumentumok azonban hamisak voltak – jegyezte meg az ezredes.
