A Paksi Atomerőmű Rt. igazgatótanácsa hétfőn határozott az áprilisi üzemzavar utáni helyreállítási programról. A pályázatra két cég jelentkezett: az üzemzavarért is felelős német-francia Framatome ÁNP konzorcium és az orosz TVEL.
Nincs technológiai különbség
Lapinformációk szerint a többlépcsős döntés-előkészítés minden fokán az orosz TVEL cég ajánlata bizonyult kedvezőbbnek. Így többek közt mellette
voksoltak az anyagi kalkulációt még nem ismerő műszaki szakértők, majd már a pénzügyi feltételek ismeretében a paksi vezetői bizottság is egyhangúlag az orosz ajánlatot tartotta jobbnak. A végső szót azonban az atomerőmű igazgatótanácsának kellett kimondania.
Elemzők szerint nagy meglepetés lett volna, ha az előzetes szakértői vélemények ellenében mégis az üzemzavarért felelősnek tartott Framatome céget bízták volna meg. Az orosz és a német-francia ajánlat között igazán lényeges technológiai különbség nem volt, de a sajátos körülmények miatt nem is lehetett. Az orosz cég az engedélyeztetési eljárást követően nyolc hónap alatt végezi el a munkát. Az áprilisban megsérült és azóta egy medencében tárolt fűtőelemeket manipulátorokkal tervezik kiemelni és speciális kazettákba áthelyezni.
Nem hisznek nekik
Kommunikációból elégtelenre vizsgáztak a paksi erőmű vezetői és a politikusok: a lakosság 61 százaléka szerint igyekeznek eltitkolni a valóságot az emberek elől. Az emberek 46 százaléka a jelentős kockázat miatt negatívan viszonyul az atomerőművekhez, 43 százalékuknak viszont pozitív a véleménye, szerintük ezek az erőművek nem szennyezik a környezetünket – derül ki a Medián 1200 polgár megkérdezésével május közepén, vagyis szűk egy hónappal a paksi gázszivárgás kezdete után elvégzett országos felméréséből.
Egy héttel ezelőtt Kocsis István vezérigazgató úgy nyilatkozott, hogy a paksi atomerőműben az április 10-11-ei üzemzavar óta a tisztítótartályban levő megrongálódott fűtőelemek centrális pozícióból történő kamerázása során megállapították: az összes fűtőcella megsérült ugyan, de nem olyan mértékben, mint azt korábban feltételezték.
Kocsis István elmondta, míg a korábbi szélső pozíciós kamerázások során teljes hosszban – mintegy 3 méteren át – végig tudták járni a kazettákat, most a középső pozícióban mindössze 85 centiméterre tudott lemenni a kamera. A tartály közepén ugyanis a keresztben álló sérült pálcadarabok elállják az útját. Amikor még nem tudtak beletekinteni a tartály belsejébe, a számítások alapján azt feltételezték, hogy az összes cella darabokra tört, és a tartály alján van – tette hozzá. Tájékoztatása szerint mind a 30 fűtőcella megsérült, de nem egyforma mértékben. A tartály középső szektoraiban nagyobbak a sérülések.
Bővítik a Pécs-Paks vezetéket
Várhatóan még az idén befejeződik a Paks és Pécs közötti 400 kilovoltos villamos távvezeték építése. A távvezeték a próbaüzemeket követően 2005 április végétől szállít áramot. A fejlesztésre a dél-dunántúli áramellátás biztonságának növelése érdekében van szükség. A szállítást jelenleg a táppontok közötti 120 kilovoltos összeköttetésekkel oldják meg, ezek a lakosság igényeinek növekedése, valamint a széntüzelésű pécsi erőmű környezetvédelmi okokból történő fokozatos kapacitáscsökkentése miatt már nem elegendőek.
Közel tízmilliárdos mínusz
Az áprilisi üzemzavar következtében közel tízmilliárdos veszteséget könyvelhet az atomerőmű. Az idén ugyanis már nem fog üzemelni a 2-es blokk Pakson. Az ideiglenes üzletiterv-módosítás szerint ez azzal jár, hogy 9,5 milliárd forintos veszteséggel zárja az évet az erőmű az eredetileg tervezett 1,5 milliárd forintos nyereség helyett. (Az adózás előtti és az adózott eredmény megegyezik.)
Tavaly a társaság 3,5 milliárd forintos eredményt ért el. Az ideiglenes üzletiterv-módosításnak van ugyan egy optimális változata is, mely szerint november 1-jétől már indulhat a 2-es blokk, ám ezt a szakemberek nem tartják reálisnak. Az üzleti terv végleges módosítására őssze tesznek javaslatot.
