Belföld

Mol-közgyűlés – készülnek a gázüzletág eladására

A Mol Rt. alapszabályának tervezett módosítása szerint a földgázszállítási és rendszerirányítási tevékenységet végző leányvállalatokban meglévő részesedések értékesítésekor, vagy a leányvállalat alaptőkéjének emelésekor csak abban az esetben lenne szükség a közgyűlés és a "B" részvényes, azaz a magyar állam jóváhagyására, amennyiben a döntés eredményeként a Mol tulajdona 25 százalék plusz 1 szavazat alá csökkenne - derül ki a Mol szeptember 1-jei rendkívüli közgyűlésének dokumentumaiból.

A Mol a közgyűlési előterjesztéseket hétfőn hozta nyilvánosságra a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A fenti határozati javaslat lehetővé teszi a Mol Rt. számára a felkészülést a földgázpiac liberalizációjára, illetve a gázüzlet helyzetének rendezésére, összhangban az új gáztörvénnyel.

Az új gáztörvény előírja a gázipari tevékenységek számviteli, illetve a szállító- és a rendszerirányítás tekintetében a jogi szétválasztást is. A kormány támogatja a Mol értékteremtő stratégiai lépéseit a gázüzletággal kapcsolatban, beleértve az üzletág lehetséges értékesítését is, a rendszerirányítást is magában foglaló gázszállító vállalatban azonban a Mol tulajdoni hányada nem csökkenhet 25 százalék plusz 1 szavazat alá. Az állam ezzel kívánja biztosítani a nemzeti érdekek védelmét a stratégiai eszközök tekintetében, és a jövőben is garantálni az ország biztonságos földgázellátását – írja a közlemény.

A Mol földgázipari tevékenységével kapcsolatos közgyűlési hatáskörök és a „B” sorozatú részvényhez fűződő jogok módosítása a közlemény szerint „biztosítja a Mol Rt., illetve rajta keresztül közvetetten a Magyar Állam számára a blokkoló kisebbségi jogokat a stratégiai szállítási eszközök fölött rendelkező leányvállalatban úgy, hogy az jobban megfelel az EU által az aranyrészvényesi jogokkal szemben támasztott követelményeknek is.” Ezzel a lépéssel az államnak megszűnik a gázüzletág többi eszközén a „B” részvényen keresztül gyakorolt stratégiai vétójoga, és a Mol igazgatósága szabadabban hozhatja meg a Mol gázüzletére vonatkozó stratégiai döntését” – olvasható az előterjesztésben.

A Mol alapszabályának fenti módosításához kapcsolódóan a közgyűlésen a részvényesek az érintett leányvállalatok alapító okiratának módosításáról is döntenek. A közgyűlési dokumentumok szerint a Mol olyan új, értékpapír-alapú ösztönzési rendszer bevezetését tervezi, amely a résztvevő igazgatósági tagok és alkalmazottak jövedelmének jelentős részét a Mol-részvények tőzsdei árának növekedéséhez köti. A program keretében a vállalat vezetősége zárt körben kibocsátott, „A” sorozatú törzsrészvényre átváltoztatható kötvényeket vásárolhat. Az átváltoztatható kötvények futamideje öt év, egyedi névértéke tízmillió forint.

A Mol Rt. maximum 1.200 darab átváltoztatható kötvényt bocsát ki, legfeljebb az alaptőke 2 százalékáig az öt éves perióduson belül. A kötvények részvényekre történő átváltási arányát az igazgatóság határozza meg úgy, hogy a kötvény kibocsátáskori értéke megfeleljen a Pénzügyminisztérium által feltételes adómegállapítás során elfogadott piaci árnak.

A közgyűlés napirendjén szerepel a „C” sorozatú törzsrészvények „A” sorozatúvá alakítása is. Az előterjesztés szerint ez a lépés kettős célt szolgál. Egyrészt a kormány döntését követően, miszerint csökkenteni kívánja tulajdoni részesedését a Molban, a jövőben nem lesz indokolt az eltérő,
„C” sorozatú részvények fenntartása. Másrészt a Slovnaft tranzakció kapcsán is szükséges a „C” részvények minél hamarabbi átalakítása szabad tőzsdei forgalomban értékesíthető „A” részvényekké.

A közgyűlésen a részvényesek döntenek az „A” és „B” sorozatú nyomdai úton előállított részvények dematerializált részvényekké alakításáról, továbbá sor kerül az igazgatósági tagok újraválasztására.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik