Kocsis István elmondta, míg a korábbi szélső pozíciós kamerázások során teljes hosszában – mintegy 3 méteren át – végig tudták járni a kazettákat, most a középső pozícióban mindössze 85 centiméterre tudott lemenni a kamera. A tartály közepén ugyanis a keresztben álló sérült pálcadarabok elállják a kamera útját.
Amikor még nem tudtak beletekinteni a tartály belsejébe, a számítások alapján azt feltételezték, hogy az összes cella darabokra tört, és a tartály alján van – tette hozzá.
Kocsis István tájékoztatása szerint mind a 30 fűtőcella megsérült, de nem egyforma mértékben. A tartály középső szektoraiban nagyobbak a sérülések; 4 kazetta teljesen, másik 4 csak részben tört össze, 16 cella egyben maradt, bár bizonyos fokban deformálódott és károsodott, 6 cellát még nem láttak, de a feltételezések szerint ezek is eredeti geometriai struktúrában vannak. Az alsó fenéklemez csak itt-ott látható, másutt viszont 5 és 30 centiméter vastagon fedi a törmelék.
A vezérigazgató beszámolt arról: további kamerás vizsgálatok végzését tervezik, és háromdimenziós számítógépes programmal feldolgozzák a belső struktúrát, ennek eredményét az elhárítási folyamatnál felhasználják.
A helyreállítási projekt jelenlegi állásáról elmondta: folyik a pályázó cégek – az orosz TVEL cég, illetve az üzemzavar bekövetkezéséért is felelős német-francia Framatome ÁNP-konzorcium – értékelése.
