Belföld

Hivatásos érdekegyeztetők – mediáció Magyarországon

admin
admin

2003. 07. 29. 15:50

A pereskedés helyett, nem kevés pénzt – és keserűséget - megtakarítva, egy békéltető közvetítő is segíthet megoldást találni például a munkaadó és munkavállaló konfliktusára.

ADR (Alternative Dispute Resolutions) a varázsszó világszerte a peres ügyek számának csökkentésében és ezzel a bíróságokat ellepő apró-

cseprő ügyek gyors megoldásában. Az alternatív vitamegoldási módszerek egyre népszerűbben szülőhazájuk, az Egyesült Államok, határain kívül is.

Magyarországon 1996 óta működik a munkaügyi közvetítés és döntőbíráskodás. 2002. decemberében a parlament elfogadta a polgári ügyek teljes körére kiterjedő közvetítésről szóló jogszabálytervezetet. Ügyből azonban eddig kevesebb volt, mint közvetítőből.

Lépésről lépésre

 

Az Egyesült Államokban közismert mediátor, Joseph B. Stulberg könyvében a mediáció szakaszait a következő módon határolja el (az angol szavak kezdőbetűiből: BADGER):
• A vita megkezdése
• Információgyűjtés
• A napirend és a vita menedzselési stratégiájának elkészítése
• Előrehaladás a vitatott kérdésekben
• A felek meghallgatása külön-külön
• A vita megoldása, befejezése  

Nem kell rögtön perre menni

Az alapötlet az Egyesült Államokból származik, és alapvetően az angolszász országok jogrendszerében őshonos találmány. A mediátor, aki a magyar keresztségben a közvetítő elnevezést kapta, semleges harmadikként segít a feleket a peren kívüli megállapodásban.

Az eljárás feltétele, hogy a felek képesek legyenek önkéntesen megállapodni a számukra elfogadható harmadik személyében. Ugyanakkor a bíráskodás gyakorlatával szemben nem tőle várják a döntéshozatalt. A közvetítő szerepe az, hogy minden lehetséges információt a felek tudomására hozzon, ami a döntési helyzetben segíti a mérlegelést. Közvetett vezetésével, átlagosan kétnapos együttműködés alatt kialakulhat a felek között a probléma teljesebb megértése és egymás álláspontjának, személyiségének árnyaltabb elfogadása.

Végezetül a felek azok, akik közösen kimunkálják a megoldási módokat és a minden érintett fél számára elfogadható megegyezés pontjait. Így nincs a teremben senki, aki a meghozott döntés miatt hibáztatható – kivéve magukat a feleket.

A közvetítés és a hasonló eljárások az amerikai jogrend gyakorlatából indultak el világhódító útjukra: gyors és bizalmas tárgyalások levezetésére találták ki, a bíróság helyett. A mediáció mindig zárt ajtók mögött zajlik, információ csak a felek kölcsönös megegyezése értelmében adható ki.

Mivel az amerikai gyakorlat szerint a felek közvetlenül fizetik a közvetítőket, abszolút módon érdekeltek a vita megoldásában. A kialakított megállapodást a felek magukra nézve kötelezőként elfogadják. Mediálni tehát az élet minden területén lehet, a munkaügyi kapcsolatoktól a válások, gyermekelhelyezések vagy a telekszomszédi viták elsimításáig bezárólag széles az alkalmazás spektruma.

Fogalommagyarázat

 

Mediáció (közvetítés): a két vitatkozó fél egyetértésével választható eljárás, célja a legjobb közös megoldás kidolgoztatása a felekkel. A közvetítő mint semleges harmadik, a felek megállapodását segíti, nem alkot ítéletet, nem értékeli a feleket. Akár olyan esetben is eljár, amit a bíróság egyértelműen eldöntene valamelyik fél javára.
ENE (Early Neutral Evaluation – korai értékelés a semleges harmadiktól): a közvetítéstől eltérően a semleges harmadik szakértői véleményt ad a feleknek, tehát egyértelműen állást foglal az ügyben. Tanácsát nem kell a feleknek elfogadniuk, elég, ha mérlegelik.
Arbitráció (döntőbíráskodás): a döntőbíró sokszor maga is jogász és bíró. A két fél közös megegyezése alapján kérik fel. Semleges harmadikként nem az államot képviseli. Döntése a felekre kötelező érvényű.
Munkaügyi bíróság: az előzetes tények vizsgálata alapján dönt a két fél közötti vitás kérdésben. A tárgyalást követően az egyik fél mindenképpen vesztesnek érzi magát, és a bíróság intézményét hibáztatja.  

Arbitráció: választ a semleges harmadik

Európában más a gyakorlat, főleg munkaügyi viták esetében veszik igénybe a szolgáltatást szakszervezetek és munkaadói érdekképviseletek. Németországban nagy hagyományai vannak a munkaügyi bíróság intézményének, amely a hazai gyakorlathoz hasonlóan a munkavállalót mint gyengébbik felet védi a munkaadó gazdasági fölényével szemben. Ezért a közvetítés is más hangsúllyal szerepel a német jog gyakorlatában, mint az amerikaiban.

A tradicionálisan nagy befolyású szakszervezeti tömörülések és a szinte minden munkahelyen megtalálható üzemi tanácsok kellő erejű partnerei a munkaadók tőkeerős érdekképviseleti szervezeteinek. Ennek következtében a közvetítést is inkább ágazati szinten veszik igénybe.

Még divatosabb az úgynevezett arbitráció, azaz döntőbíráskodás, amikor a közösen kijelölt bíró szava dönt a vitás ügyben. A jelenlegi magas munkanélküliségi ráta azonban rontott a szakszervezetek és üzemi tanácsok tárgyalási pozícióin. Tehát várható, hogy a döntőbíráskodás és közvetítés is áttevődik a mai ágazati szintről a vállalatok szintjére.

Listán a bírók és közvetítők

 

Jelenleg 63 név áll a döntőbírói és közvetítői listán. A kiválasztást a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat képviselői végzik pszichológusok segítségével. A pályázat benyújtásának feltétele diploma és utána öt év szakmai gyakorlat igazolása. Idén március óta a közvetítés törvényi keretei tovább szélesedtek, jelenleg az Igazságügyi Minisztérium (IM) közvetítői listájára lehet jelentkezni, bármely témában. Most még a mediációs tréning elvégzése sem követelmény a listára kerüléshez. A munkaügyi viták világán kívül dolgozó közvetítőket azonban már a vitatkozó feleknek kell megfizetniük. 

Minden szférában: pörben vigad a magyar!

Magyarországon elsőként a gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a munkaügyi viták területén kezdték el használni a közvetítés módszereit. A Partners nemzetközi lánc részeként 1994-ben alakult meg a Partners Hungary Magyarország, amely 2000 óta az Országos Mediációs Egyesületet (OME) is befogadja. Legismertebb mediációs ügyeiket roma-magyar érdek- és értékkonfliktusos ügyekben folytatták le. Gyermek- és családvédelmi területen ajánl segítséget a Kapcsolat Alapítvány, amely a VII. kerületi Nevelési Tanácsadó mellett működik.

1996. július 1-jén alakult, évente 20-25 üggyel dolgozik a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ). Szolgáltatásait, az amerikai és brit gyakorlattal szöges ellentétben, az állam fizeti, tehát a közvetítőt, döntőbírót kérő ügyfeleknek ingyenes. A szolgálat kizárólag munkaügyi, jóléti viták esetében alkalmazható. Eddigi megrendelői alapvetően állami cégek voltak, a piaci cégek még távol maradnak. Legtöbb esetben a Volán társaságok és a MÁV vettek igénybe közvetítőt.

A szolgálat felállításakor a cél a munkaügyi párbeszéd minőségének javítása, a hozzájárulás a szociális párbeszédhez és a gyors, bíróságot kihagyó döntéshozatal elősegítése voltak. A szolgálatnál dolgozók azonban elismerik, hogy a mediáció bevezetése, az ingyenesség ellenére sem volt zajos siker idehaza.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

firo: 16.10.2018, Football, Landerspiel, National Team, Season 2018/2019, UEFA Nations League, FRA, France - GER, Germany Bundescoach Joachim LOW, GER, before the game | usage worldwide
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.