“Az 1900-as évek eleje óta több mint 3 métert emelkedett a térségben a Tiszán kialakult árvizek szintje és különösen az utóbbi 30 évben voltak intenzívek az áradások, az 1970-es adatokhoz képest másfél méterrel magasabb víztömeg alakult ki a gátak között” – fogalmazott a szakember.
Elmondta: Tivadar községnél például az 1902-es 663 centiméterről, 2001. márciusáig 1014 centire nőtt az árhullám magassága. Az 1998-as évtől, a 2001. március 6-ai tarpai gátszakadásig – az árvíz a szatmár-beregi térségben mintegy 100 milliárd forintos kárt okozott – minden évben megdőlt a legnagyobb vízállás rekordja Szabolcsban.
“A Vásárhelyi-tervet készítő vízügyi szakemberek minderre tekintettel határoztak úgy, hogy két vésztározó kialakítására van szükség a Tisza szabolcsi szakaszánál, s azok baj esetén 60-65 centiméterrel apasztanák az árhullámost” – jelentette ki Bodnár Gáspár.
Az egyik a Tisza-Szamos közben, Tivadar-Olcsvaapáti-Fehérgyarmat háromszögben épülne meg 45,5 négyzetkilométeres területen és 94 millió köbméter vizet fogadna be vészhelyzet esetén. A másik tározó tervezett helye a Szamos-Kraszna közben, Szamosszeg-Nagydobos-Mátészalka-Tunyogmatolcs által határolt területen lenne, 54 négyzetkilométeren, vízbefogadó képességét 92 millió köbméterre tervezték a szakemberek.
“Az utóbbi megvalósítását támogatja a lakosság döntő többsége, hiszen az ott élők értik, hogy az árapasztás mellett a területen jó és biztos jövedelmet nyújtó, az Európai Unió által is támogatott tájgazdálkodást alakíthatnak ki” – hangsúlyozta a főmérnök-igazgató. Hozzátette: a Tisza-Szamos közi vésztározónak még vannak ellenzői, néhányan féltik földjeiket, amit – a számítások szerint – 30 évenként két esztendőre esetleg el kellene árasztani árvízveszély esetén.
“A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a többi illetékessel együtt konstruktív párbeszédre törekszik az érintettekkel, és remélhetőleg mindenki megérti majd, hogy az árvízi biztonság mellett jelentős fejlődési lehetőséget is ad a vésztározók kialakítása a két szabolcs-szatmár-beregi területen” – mondta Bodnár Gáspár.
