Belföld

A BBC és Blair – ki bukik nagyobbat?

Jelentősen csökkent a brit kormány és a BBC népszerűsége is az iraki háború kapcsán kezdett brit parlamenti vizsgálat egyik koronatanújának öngyilkossága nyomán. A BBC beismerte, hogy David Kelly volt a fő forrása.

A The Daily Telegraph által megrendelt közvélemény-kutatás szerint a választók közül csaknem ugyanannyian tartanák kívánatosnak Tony Blair kormányfő távozását, mint ahányan maradását: az előbbire 39 százalék, az utóbbira 41 százalék voksolt. Ennél sokkal rosszabb a vélemény Blair vezető sajtószóvivőjéről, Alastair Campbellről, aki a BBC-vel kirobban háború központi figurája: az ő távozását 65 százaléknyian akarják, és csak 14 százaléknyian nem. A Kelly-ügy miatt a válaszadók 59 százalékának romlott a véleménye Tony Blairről, 65 százalékának Campbellről, 35 százalékának a BBC-ről.

A többség a BBC-nek hisz 

A legnagyobb konzervatív brit lap hétfői számában közölt országos felmérést David Kellynek, a kormány iraki fegyverzeti szakértőjének öngyilkossága után készítették, de még az előtt, hogy a BBC rádió folyamatos cáfolatok után vasárnap beismerte: Kelly volt a fő forrása annak a május végi tudósításnak, amely elindította a BBC és a kormány közötti háborúskodást, és amely a parlamenti vizsgálatnak is az egyik fő okává vált.

A britek közel kétharmada véli úgy, hogy sem a kormány, sem Blair nem járt el őszintén és bizalomra érdemes módon az ügy kapcsán – áll a hétfői The Daily Telegraphban. A megkérdezettek 54 százaléka a BBC-nek nagyobb hitelt ad, mint a kormánynak abban a vitában, amely arról folyik, hogy a kormány – ahogy az a BBC május végi, elhíresült tudósításában elhangzott – Alastair Campbell kezdeményezésére, a hírszerzési adatok manipulálásával, a fegyveres beavatkozás támogatásának erősítése végett szándékosan eltúlozta-e az iraki rezsim tömegpusztító fegyverei által jelentett veszélyt.

A szakértő szerepe

 Blair a lemondás(ok)ról

 Ezzel párhuzamosan az Ázsiában tárgyaló Tony Blair kizárta, hogy visszahívják a törvényhozást az éppen elkezdődött nyári szünetről. Blair kijelentette: ez a lépés csak a hangulatot izzítaná tovább, ahelyett, hogy fényt derítene bármire is, és ez “nem lenne helyénvaló”. Hakone városában tartott, feszült légkörű szombati sajtóértekezletén a miniszterelnök nem válaszolt, csak szótlanul nézett maga elé, miután egy újságíró azt kérdezte tőle, gondolja-e, hogy “vér tapad a kezéhez”, és le kellene mondania. Azt sem volt hajlandó közölni, hogy védelmi minisztere, Geoffrey Hoon és a kormányfő közvetlen szóvivője, Alastair Campbell felajánlotta-e lemondását Kelly halálának bejelentése nyomán. “Úgy gondolom, a fontos most az, hogy folyamatban van egy eljárás – mondta Blair, lényegében megismételve a korábban, Japánba érkezésekor már mondottakat, így a professzorért és családjáért érzett szomorúságát is. – Nem hiszem, hogy bárkinek, nekünk, vagy másnak, ítélkeznie kellene a tények ismerete előtt.”

David Kelly úgy keveredett bele ebbe a háborúskodásba, hogy maga jelezte minisztériumi elöljáróinak: a tudósítás előtt beszélt az iraki tömegpusztító fegyverekről a BBC katonapolitikai tudósítójával. Neve ezután nyilvánosságra került; a BBC vádja szerint a védelmi minisztérium próbálta a kiszivárogtatással kiszedni a rádió vezetéséből, hogy ki volt pontosan a májusi értesülés forrása. A rádió, amely nem hajlandó megnevezni a pontos forrást, vasárnapig rendre cáfolta, hogy az ütközőponttá lett májusi tudósításban Kellyt idézték volna, és a szakértő is azt mondta a bizottság előtt, hogy a tudósításban elhangzott értesülések nem tőle származtak

David Kelly a vele készült utolsó lapinterjúban, amelyet a The Sunday Times közölt, gyakorlatilag árulással vádolta a védelmi minisztériumot, mondván: miután beszámolt a tárcánál arról, hogy beszélt a BBC tudósítójával, közölték vele, hogy meg fogják őt nevezni a BBC vezetésének. A professzor a vezető vasárnapi brit lapnak azt mondta: ez teljes sokként érte őt, mert korábban azt mondták neki, hogy az ügyet bizalmasan fogják kezelni. Ezt követően pénteken holtan találták a szakértőt, akiről egy nappal később kiderült, hogy saját kezével vetett véget életének.

Súlyos gondok a BBC-nél

A BBC vasárnapi beismerése, mely szerint valóban David Kelly kormánytanácsadó volt a fő forrása annak a műsornak, amelyben azt állították, hogy az iraki katonai beavatkozás brit támogatottságának erősítése végett a kormány által tavaly ősszel közzétett hírszerzési dossziét “feltupírozták”, jelentősen csökkentette a világszerte elismert médium hitelességét. Bár BBC vezetői szerint józanul és tényszerűen értelmezték a neves mikrobiológus Kellytől kapott információkat, a The Times hétfői számában már az olvasható, hogy a tévé- és rádióvállalatot a Kelly-ügy a háború utáni időszak legsúlyosabb válságába sodorta

A lap szerint a beismerés több súlyos kérdést is felvet a BBC korábbi közléseivel kapcsolatban. A BBC hírigazgatója, Richard Sambrook – aki előző nap felolvasta a beismerő nyilatkozatot – a botrány kirobbanása után például azt mondta, hogy a kormány által kifogásolt tudósítás forrása a titkosszolgálat egyik magas rangú és hiteles illetékese. Kelly azonban – jóllehet a védelmi minisztérium iraki fegyverzetügyi tudományos tanácsadója, korábban pedig az ENSZ egyik vezető fegyverellenőre volt – soha nem dolgozott a hírszerzésnek – áll a hétfői The Timesban.

A konzervatív ellenzék követelte a BBC elnökének, Gavyn Davisnek a távozását, és azt is, hogy Greg Dyke vezérigazgató szintén “fontolja meg” pozíciója tarthatóságát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik