A nemzetközi hitelminősítő szerint – amely nemrégiben, a romló költségvetési kilátások miatt stabilról negatívra rontotta a lengyel hosszú futamú devizaadósság kilátását – a legutóbb közzétett magyarországi makroadatok arra utalnak, hogy a magyar kormány az idén nem lesz képes teljesíteni az államháztartási deficitcélt.
Mindeközben a gazdaság egyre erősebben függ az adóssággeneráló külső tőkepiaci finanszírozástól, a folyómérleg-hiány mélyül, a működőtőke-beáramlás pedig “csalódást keltő”.
A Standard&Poor’s szerint az idei államháztartási hiány a hivatalos 4,5 százalékos cél helyett jó eséllyel meg fogja közelíteni a hazai össztermék értékének 6,0 százalékát. A cég június végén, ugyancsak a burjánzó költségvetési deficitre hivatkozva, stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta a közepes befektetői BBB sáv felső szélén lévő, BBB plusz szintű hosszú futamú lengyel külső adósi besorolás, valamint az A-2-es rövid távú devizaosztályzat, és az A/A-1 szintű belső államadósi besorolás kilátását.
A Standard&Poor,s akkori indoklása szerint a lépés a lengyel költségvetési helyzet középtávú romlási kilátását, az alapvető költségvetési reformok végrehajtását akadályozó politikai nehézségeket tükrözte. Beatriz Merino, a Standard&Poor’s feltörekvő piaci szuverén besorolási részlegének vezető elemzője mindazonáltal a lengyel intézkedés után az MTI-nek Londonban azt mondta: az S&P azért nem készül hasonló lépésre Magyarország esetében, mert a magyar kormánynak erősebb parlamenti hátországa van, és erősebb a politikai akarat is a költségvetési reformok végrehajtására, mint Lengyelországban. Hozzátette: a lengyel gazdaság jóval több szerkezeti nehézséggel is küszködik, mint a magyar.
Merino a lengyelnél kedvezőbb magyar költségvetési kilátásról szóló Standard&Poor’s-álláspontot a csütörtökön kiadott elemzésben is megerősítette, azt írva: a cég azzal számol, hogy a magyar államháztartási hiány 2006-ra 3 százalékra mérséklődik. A június végi lengyel kilátásrontás indoklásában az állt, hogy a lengyel államháztartási deficit a 2000-ben mért 3,0 százalékról 2004-2005-re 7 százalék fölé emelkedhet.
Beatriz Merino a csütörtökön kiadott magyar elemzésben azt írta, hogy az állásfoglalásban felsorolt, jelenlegi kedvezőtlen magyarországi makrofejlemények egybeesnek a hitelminősítő korábbi előrejelzéseivel, és egyelőre nem gyakorolnak hatást az “A mínusz/A-2” szintű hosszú és rövid távú magyar deviza- és beladósság-osztályzatokra, sem azok stabil kilátására.
A PM szerint is kell költségvetési konszolidáció
A magyar gazdaság befektetői megítélésében elsőrendű szempont a szigorú költségvetési politika, ebben a tekintetben a Pénzügyminisztérium (PM) osztja a független hitelminősítő intézet, a Standard & Poor’s (S & P) véleményét – mondta Máté Dániel szóvivő csütörtökön az MTI-nek.
A szóvivő szerint ezért vállalt a kormány egyértelmű elkötelezettséget az államháztartási hiány csökkentésére. Ennek jegyében született meg a legutóbbi megtakarítási program, amely 70 milliárd forinttal kívánja javítani az államháztartás helyzetét. Az intézkedések stabilizálólag hatnak a forint árfolyamára is, az elmúlt napokban csökkent a bankközi piacon az árfolyamingadozás. A Pénzügyminisztérium szerint a stabilizációs törekvések a külső gazdasági feltételek változatlansága mellett is megnyugvást hozhatnak a hazai piacokra.
Mindezt azzal kapcsolatban fejtette ki a szóvivő, hogy a Standard & Poor’s csütörtökön, Londonban elemzést adott ki a magyar gazdaságról. Ebben azt hangsúlyozta, hogy a költségvetési konszolidáció melletti erős kormányzati elkötelezettség továbbra is kulcsfontosságú eleme a befektetői szintű magyar szuverén adósosztályzat fenntartásának. Megerősítette, hogy a magyar osztályzatot a kedvezőtlen makrofejlemények ellenére egyelőre nem fenyegeti veszély.
A Standard & Poor’s szerint a jelenlegi kedvezőtlen magyarországi makrofejlemények egybeesnek a hitelminősítő korábbi előrejelzéseivel, és egyelőre nem gyakorolnak hatást az “A mínusz/A-2” szintű hosszú és rövid távú magyar deviza- és beladósság-osztályzatokra, sem azok stabil kilátására.
