Belföld

Német adóreform – hitelből fedezik

A túlságosan optimista növekedési prognózison alapuló kalkuláció veszélyezteti a német kormány adóreformjának sikerét, ráadásul az uniós vezetők is érzékenyen figyelik, miként alakul a költségvetési hiány. Nekünk sem mindegy, mi lesz legjelentősebb kereskedelmi partnerünk gazdaságával.

A német gazdaság hosszú ideje tartó mélyrepülésének hatására Gerhard Schröder és kormánya elszánta magát, hogy 2004-re előrehozza a három évvel ezelőtt elhatározott adóreform eredetileg 2005-re tervezett utolsó lépését.

Aggodalom a kormányon belül

A radikális személyi jövedelemadó csökkentés eredményeképpen a legalacsonyabb kulcs 19,9 százalékról 15 százalékra, a legmagasabb 48,5 százalékról 42 százalékra módosul majd Európa legerősebb gazdaságával rendelkező országában. „Ez a döntés egy jelzés a fogyasztók és az üzleti élet szereplői számára” – mondta a német kancellár, rámutatva, hogy egy átlagos jövedelemmel rendelkező német állampolgár 10 százalékkal kevesebb jövedelemadót fog fizetni, ami összességében 15,5 milliárd eurós megtakarítást jelent számukra. Az elképzelések szerint legfőképpen a kisjövedelmű rétegeket érinti majd a „tehermentesítés”.

A német gazdaság számára, amely immár harmadik éve nem tud jelentős növekedést felmutatni, létkérdés, hogy végre elrugaszkodjon a stagnálás közeli helyzetből. Az idei év első három hónapjában a gazdaság például 0,2 százalékos csökkenést ért el, ráadásul már a német pénzügyminisztérium szerint is veszélybe került a kormány azon várakozása, hogy a hazai össztermék idén 0,75 százalékkal, jövőre pedig 2 százalékkal növekedjen. Az ezt tartalmazó minisztériumi jelentést a Süddeutsche Zeitung közli pénteki számában, melyből kiderül, hogy a pénzügyi tárca is igen borongósnak látja a helyzetet. A dokumentum hangsúlyozza: az amúgy is gyenge lábakon álló német gazdaságra további nyomást gyakorolhat az erős euró és a lanyha belföldi kereslet.

Hasonlóan vélekednek a vezető német gazdaságkutató intézetek, melyek az utóbbi időszakban rendre lefelé módosították idei növekedési várakozásaikat, ráadásul a szkeptikusok az adócsökkentési program leggyengébb pontjának pont azt tartják, hogy a kormány 2 százalékos jövő évi GDP-növekedést vett alapul, ami aligha következik be.

Még nem látszik a fény

Májusban 2,2 százalékkal csökkent a német feldolgozóiparnak adott megrendelések értéke áprilishoz képest, ami 5,8 százalékkal maradt el a tavaly májusitól – közölték múlt héten a német gazdasági minisztériumban. A piaci elemzők átlagosan 0,3 százalékos, illetve 4,0 százalékos visszaesést vártak. A minisztériumban pénteken egyértelműen a külföldi kereslet csökkenésének tulajdonították a váratlanul nagy visszaesést, és ezért az erős eurót kárhoztatták. Nemigen örülhetnek a német gazdaság vezetői a legutóbbi munkanélküliségi adatoknak sem. Németországban ugyan 10,2 százalékosra csökkent júniusban a munkanélküliség a májusi 10,4 százalékról, elemzők szerint ugyanakkor az eredmények átmenetiek, és semmiképp sem vallanak a gazdaság élénkülésére. 

Újabb intő az uniótól

Ha sikerül is beindítani a motorokat, és újra növekedési pályára áll a német gazdaság még az is csupán félsiker. A adócsökkentés nyomán várható bevételkiesés ugyanis újabb terhet ró a büdzsére, holott a költségvetési hiány hallatán már így is görcsbe rándul az Európai Unió rosszallását jó ideje elviselni kénytelen német politikusok gyomra.

Nem is kellett sokat várni a bejelentés után. Németország megkapta újabb, sokadik figyelmeztetését az Európai Uniótól. A hivatalos indoklás: bár itt a recesszió, hiszen mínusz tartományba fordul a gazdasági növekedés, a német vezetés mégis adócsökkentést tervez, tovább növelve ezzel a költségvetési deficitet.

„Az Európai Bizottság elvárja, hogy Németország tartsa tiszteletben az Európai Monetáris Unió politikáját. A költségvetési hiányküszöb újabb, immár harmadik egymást követő évi túllépése 2004-ben összeegyeztethetetlen a közös költségvetési szabályokkal” – mondta egy berlini nemzetközi gazdasági konferencián Pedro Solbes pénzügyi biztos.

Tanakodnak is erősen Berlinben, miként lehetne mérsékelni a hiányt, az ellenzék azonban már közölte, hogy támogatja ugyan az adócsökkentést, ám mind az államadósság növelését, mind a szubvenciók leépítését elutasítja. A legfrissebb adatok szerint több mint 15 milliárd euróról van szó, és Hans Eichel német pénzügyminiszter a Welt am Sonntag című lapnak a megoldást sejtetve úgy fogalmazott, hogy a jövőben jelentősen növekedhet Németország felvett hitelállománya. A szövetségi kormányzat hitelfelvételi igényét azonban egyelőre nem tudta megbecsülni, mint közölte: az új hitelfelvételi szint nagyságát valamikor az ősszel tudják megmondani.

Önmagában kevés

Mindenesetre az üzleti élet szereplői és a szakértők egyaránt mérsékelt elégedettséggel fogadták az adócsökkentést, melynek nyomán az üzleti légkör és a fogyasztói bizakodás szerény javulására számítanak. Elemzők azonban felhívják a figyelmet, hogy szerkezeti jellegű, kiegészítő reformok nélkül az intézkedés aligha éri el célját.

Az IWH gazdaságkutató szerint némi ösztönző hatás várható ugyan a tervtől, nagy fellendülést azonban aligha fog kiváltani – írja a Világgazdaság. A Cazenove beruházási bank úgy véli, hogy a német gazdasági ciklus elsősorban az exportra szinkronizált, a belső fogyasztást pedig az adón kívüli tényezők (az állás féltése, demográfiai trendek, illetve a vállalatok esetében az euró alakulásától is függő profitkilátások) határozzák meg. A DIW szintén üdvözölte az adócsökkentési tervet, az ennek révén növekvő magánfogyasztást és beruházást, azonban még mindig kevésnek tartják ahhoz, hogy jövőre megvalósuljon a kormány által várt két százalékos növekedés, mely biztosítaná a költségvetés egyensúlyát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik