A MER-B jelzésű, időközben Opportunity névre elkeresztelt szonda ikertestvérét, a június 10-én rajtolt MER-A Spiritet követi. Az egyenként 150 kilogrammos szerkezetek hasonló feladatokat fognak végrehajtani januártól a Mars felszínén: víz, illetve a Marson valaha létezett, vagy talán még most is meglévő élet nyomai után fognak kutatni két különböző, a bolygó egyenlítőjéhez közeli térségben.
A Spirit vadászterülete a Gusev kráter lesz. Ebben a két kilométer mély és 166 kilométer átmérőjű képződményben olyan üledékes lerakódásokat fedeztek fel a Mars körül keringő szondák, amelyek jelzik, hogy itt egykoron hosszú időszakon át víz folyt, tehát van remény a jelenlegi vagy a régi marsi élet nyomainak megtalálására.
Az Opportunity az innen több száz kilométerre lévő Meridiani síkságon száll le. Ez a 700 kilométer átmérőjű alföld a Mars körül keringő űrszondák színképi mérései szerint hematitban, azaz vörösvasércben gazdag térség, ezért itt is jó esély lehet a küldetés céljának az elérésére.
A két marsjáró a geológiai munka mellett várhatóan jó minőségű panoráma-, illetve közelképeket is küld majd a Földre a Mars felszínéről. Másfél méter magas antennájukon elhelyezett kameráikkal látványos fotókat tudnak majd készíteni, amelyek olyan benyomást kelthetnek, mintha magunk is ott állnánk a bolygó felszínén és körbetekintenénk a tájon.
Az amerikaiaknak nem ez lesz az első olyan küldetése, amely felszíni fényképeket közvetít a Marsról. A hetvenes években két Viking-szonda, majd 1997 nyarán a Pathfinder marsi állomás már megtette ezt, de a két hatkerekű rover nem rögzített bázis lesz, hanem mindkettő naponta mintegy száz métert fog bebarangolni, és ha ezt a tervezett legkevesebb három hónapon át megteszi, úgy a Mars különböző vidékei tárulhatnak a szemünk elé.
A Mars ostromának a feléledése több szempontból is különös fontossággal bír. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA ki akarja köszörülni azt a csorbát, amelyet 1999-ben két szondájának elvesztésével szenvedett el. Ehhez jön még az is, hogy ezúttal hangsúlyosan jelentkezik – a szó nemes értelmében vett – konkurencia, azaz az Európai Űrügynökség (ESA) azóta már ugyancsak úton lévő Mars Express szondája. Ez még az amerikai roverek előtt, december végén áll Mars körüli pályára, miközben leválik róla a Beagle-2 nevű leszállóegység, amely leereszkedve a felszínre ugyancsak talajtani kutatásokba kezd és fényképez.
A jövő év elejére a remények szerint megérkezik a Nozomi nevű japán keringőegység is. Ezt a szondát már 1998-ban elindították azzal a céllal, hogy a rá következő években eljut a vörös bolygóhoz, de a pályamódosítási manővere nem sikerült, ráadásul egy napkitörésből származó fergeteges részecskevihar is megviselte az űreszközt. Most azonban igyekszik ismét a Föld közelébe manőverezve akkora gravitációs lendületet nyerni, ami elegendő lehet, hogy december végén, január elején pályára álljon a Mars körül.
Ha ez a Nozominak is sikerül, úgy egyszerre hét űrszonda vizsgálja majd a Marsot. Négy – a már évek óta a bolygó körül keringő amerikai Global Surveyor és Odyssey, illetve az európai Mars Express és a japán szonda – fentről, míg három másik, nevezetesen a Beagle-2 és a marsjáró ikerpár a felszínről fürkészi majd bolygószomszédunk titkait.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
