Fej- és végtagsérüléseket szenvedett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke hétfőn reggel, miután botokkal megtámadta és megverte őt három ismeretlen a Budakeszi út közelében. Szász Károlyt a János Kórházban kezelik arcán és kezén elszenvedett sérüléseivel – közölte Deák Tamás, a János Kórház adjunktusa. Szász könnyebb koponyasérüléseket is szenvedett, továbbá eltörték kulcscsontját, kézsérüléseit valószínűleg operálni kell. Deák szerint nem valószínű, hogy rablótámadás érte volna a PSZÁF elnökét, hiszen értéktárgyait a támadók nem vitték magukkal.
Az eset körülményeiről kiderült, hogy három férfi szállította ki kocsijából a PSZÁF elnökét az uszoda felé vezető úton, a Budakeszi út közelében, és botokkal kezdték verni őt. Szász Károly a kórházban előzetes telefonos fenyegetésekről is beszélt, ezekről azonban egyelőre több információ nem hangzott el. Az MTI tudósítása szerint később Szász a kórházban elmondta, hogy a személye elleni fizikai támadás egy, a hétfői nap folyamán készülő felügyeleti határozattal függ össze. A PSZÁF satóosztályán a FigyelőNet kérdésére elmondták: a Szász által említett határozatot hétfőn juttatták el az érintett intézményhez és kedden hozzák nyilvánosságra a szervezet honlapján. A felügyelet szabályai szerint a közzétételig semmilyen információ nem adható ki a felügyeleti határozattal kapcsolatban.
Szász a műtét után beszámolt arról is, hogy egy több mint 20 oldalas titkos jelentés jutott a birtokába, amely róla szóló mocskolódásokkal, valótlanságokkal van tele. Kérdésre válaszolva kijelentette: sok mindent sejt a háttérben, hogy milyen indokból támadhatták meg, de konkrét nevet és személyeket nem kívánt megnevezni. A titkos jelentés, valamint a nap folyamán készülő felügyeleti határozat tartalmáról szintén nem adott felvilágosítást.
Út a felügyeletig
Szász Károly 1981-ben végzett a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem külkereskedelmi és nemzetközi pénzügyi szakán. Négy évig a Tesco Külkereskedelmi Vállalat üzletkötőjeként dolgozott, majd a CIB Bank ügyvezető igazgató-helyettesi székét foglalta el. 1995-ben és 1996-ban a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. vállalati üzletágát igazgatta, majd visszatért CIB-hez igazgatósági tagnak. 1998-ban a Hypo-Bank Hungária Rt. – később HypoVereinsbank – vezérigazgatói székét foglalta el, majd ugyanilyen beosztásban, a Konzumbankhoz került. 2000. május elsejétől a PSZÁF elnöke. Felsőfokon tud angolul, németül és oroszul.
A PSZÁF elnökét érték politikai támadások, illetve az általa felügyelt pénzügyi szféra szereplői kifogásolták a szervezet vizsgálati módszereit. László Csaba, a tárca vezetője először tavaly júniusban közölte a felügyeleti elnökkel, hogy üdvözölné távozását. Szászt még az előző kormány nevezte ki.
Néhány hónappal később a tárca vezetője bejelentette: elfogyott a felügyelet elnöke iránti bizalma. Szász a távozását sürgető felszólításokra többször úgy reagált: megbízatása 2006-ig tart, és addig esze ágában sincs távozni.
A Szász Károly körül kialakult helyzetről olvassa el a Figyelő írását, Rendületlenül – Újabb támadás a PSZÁF ellen >> címmel! (csak előfizetőknek)
A titkos Kehi-jelentés
A Figyelő cikke többek között a közelmúltban több lap által is megszellőztetett, amúgy titkos, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által készült jelentéssel foglalkozik. Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára egy konferencián elmondta: a “titkos jelentés” szerint a felügyelet munkaerő-kölcsönzéssel kijátszotta a hivatal számára engedélyezett köztisztviselői keretről szóló rendeletet, illetve olyan munkakörökben foglalkoztatott szakembereket megbízási szerződéssel, amelyekben csak köztisztviselőket alkalmazhatott volna.
A PSZÁF természetesen vitatja a vádakat. Állításai szerint a felügyeleti leányvállalat, a Budaglobal Kft. részben olyan feladatok ellátására jött
A PSZÁF vezetői, elöl középen Szász Károly
létre, amelyek a felügyelet berkein belül nem végezhetők el. A Figyelő által idézett cáfolat szerint a felügyelet egészen a múlt év végéig nem alkalmazhatott saját munkatársakat több olyan feladatkörben (így az informatikai területen), amelyek piaci bére jóval magasabb a megfelelő köztisztviselői besorolásnál, így e feladatokat a jobban fizető Budaglobal munkatársai látták el.
Hasonló ügy az Imperiál Kft. esete. A felügyelet által bérelt Krisztina körúti épületben a védelem ellátását 430 millió forintért maga az üzemeltető vállalta, ám utóbb továbbadta a megbízást a Defend Kft.-nek. A PSZÁF állítása szerint azért volt szükség a fenti konstrukcióra, mert a Budaglobal tevékenysége soha nem terjedt ki őrző-védő feladatok ellátására – írja a nyomtatott Figyelő, amelynek némileg ellentmond, hogy a cégbírósági nyilvántartás szerint a Budaglobal tevékenységi körében a mai napig benne foglaltatik a nyomozási, biztonsági tevékenység.
Gál J. Zoltán később azt is elárulta, hogy a Kehi-jelentés a felügyelet szervezeti és működési szabályzatának módosításával is gondja van, az ugyanis a pénzügyminiszter feladata volna. Ezt természetesen vitatja a kinevezésekor autonóm felügyeletet megálmodó elnök és az általa vezetett felügyelet.
