A csütörtöki kamatcsökkentést már kedden borítékolta az EKB elnöke, Wim Duisenberg, amikor egy berlini gazdasági tanácskozáson azt mondta, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen enyhült az inflációs nyomás: a béremelkedések lassulnak, az euró felértékelődése lefaragja az importárakat. – Azt várjuk, hogy az infláció a következő hónapokban 2 százalék körül lesz, majd még jobban csökken jövőre – mondta Duisenberg.
Az euróövezetben májusban átlagosan 1,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly májusban – közölték az EU statisztikai hivatalában hétfőn előzetes becslésként. Eszerint az euróövezeti átlagos infláció tavaly június óta először volt az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos riadószáma alatt. Ez az eredmény, együtt azzal, hogy az euróövezeti gazdasági kilátások továbbra sem jók, meggyőzhették az EKB-t, hogy tovább nem halogathatja a kamatcsökkentést.
A kamatcsökkentés lehetőségét erősítette, hogy a tavaszi stratégiamódosításkor az EKB közölte: ezentúl nem 2 százalék alatti, hanem 2 százalék körüli tizenkét havi infláció tartása a célja az euróövezetben, vagyis játékteret adott magának a defláció elleni küzdelemhez is. Ennek időszerűségére vallanak a német inflációs adatok, amelyek valójában az euróövezeti eredményt lehúzták májusban. A német kancellár öt független gazdasági tanácsadója, a “bölcsek” közül az egyik, Bert Rürup a napokban úgy nyilatkozott, hogy “defláció ugyan nem áll küszöbön, de nincs is olyan messze, mint egyesek gondolják: ez olyan kockázat, amelyet nem szabad könnyedén kezelni”. Németországban májusban átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, és 0,7 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly májusban.
Ami pedig nem csak lehetővé, hanem sürgőssé is tette a kamatcsökkentést: az euróövezeti gazdaságok stagnáltak az első negyedévben a tavalyi utolsó negyedhez képest, és az átlagos GDP 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az EU statisztikai hivatalának éppen csütörtökön megerősített becslése szerint. Németország GDP-je 0,2 százalékkal csökkent az első negyedévben, Olaszországé 0,1 százalékkal esett vissza, Hollandiáé 0,3 százalékkal fogyatkozott meg a tavalyi első negyedhez képest. Ez volt az euróövezet legrosszabb teljesítménye 2001 utolsó negyede óta. A tavalyi utolsó negyedévben az átlagos GDP-növekedés 0,1 százalékos volt az euróövezetben az előző negyedhez képest, és 1,2 százalékos az egy évvel azelőttihez képest. Tavaly az euróövezet átlagos gazdasági növekedése 0,8 százalékos volt a 2001-es 1,5 százalékos és a 2000-es 3,5 százalékos többlet után. Erre az évre az EU statisztikai hivatalának előrejelzése 1,0 százalékos GDP-bővülés.
Az EKB 1999. januárban 3 százalékos irányadó kamattal kezdett, majd az év közben lement 2,75 százalékra. Az emelést 1999. novemberben kezdte, és hét ütemben érte el a 2000 október 5-én beállított 4,75 százalékos csúcsot, amelyen 2001. májusig nem véltoztatott. 2001. május 10-én negyed százalékponttal, augusztus 30-án újabb 25 százalékponttal, majd a 2001. szeptemberi amerikai terrortámadások után, a nagy központi bankok egyeztetett akciójában szeptember 17-én 50 százalékponttal 3,75 százalékra mérsékelte a kamatminimumát. Még 2001-ben, november elején újabb fél százalékpontos csökkentés volt, 3,25 százalékra, de a következő mérséklés csak tavaly december 5-én következett, akkor is 50 százalékponttal, 2,75 százalékra. Ezt követte, az iraki háború miatt, a márciusi enyhítés, 2,50 százalékra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
