Korunk egyik legnagyobb környezeti problémája a levegőszennyezés. Az ipari tevékenység mellett a közlekedésben résztvevő járművek a legfőbb előidézői. Ezért sok autós cég és önálló kutatóintézet próbálkozik alternatív technológiák kifejlesztésével. Eddig azonban csak nagyon kevés megoldás bizonyult életképesnek. Egyedül a Toyotának sikerült olyan modellt alkotnia, mely nagyszériás sorozatgyártásra is érdemes. Az elérhető árú high-tech Priust a japánok már 1997-óta változatlan formában gyártják, így elérkezett az idő, hogy bemutassák a második generációs hibridautót.
Megnyerő forma A Prius jó ideig csak a japán és az amerikai piac számára volt elérhető, de 2001-óta már Európában is megvásárolható, az öreg kontinensen azonban mindössze 4000 példány talált gazdára. Ennek ellenére a Prius világviszonylatban sikeresnek nevezhető, mert bemutatása óta több mint 115 ezret értékesítettek belőle.
A gyár szerint az európai kudarcot részben az okozta, hogy a hat éve még egyedinek számító forma manapság legfeljebb átlagosnak nevezhető. A legnagyobb akadály azonban az volt, hogy az alsó középkategóriás autót használati értékéhez képest igen magas áron értékesítették, ráadásul a korszerű dízelmotorokkal felszerelt konkurencia szinte minden fontos paraméterben, a fogyasztásban, és a menetteljesítményekben is felülmúlta a Priust. Ezért a Toyota stratégiát változtatott, megnövelték a kocsi méreteit – hosszúsága 4275 mm, szélessége 1695 mm, a tengelytáv 2550 mm -, és javítottak a használhatóságán is, így a Priust az Avensis szegmensbe pozícionálták. Az új ötajtós karosszéria kissé szokatlan vonalvezetést kapott, leginkább az egyterűekre hasonlít. A lendületes tetőívnek, és a lapos hátsó ablaknak köszönhetően a Prius légellenállási együtthatója rendkívül alacsony (Cw = 0,26). A széltében és hosszában is alaposan megnőtt kocsi tömegét az alumíniumból készülő motorháztető, csomagtartó fedél és futómű-elemeknek köszönhetően sikerült kordában tartani, ami létfontosságú az alacsony fogyasztáshoz.
A hibridhajtás elve
A hibridautók kétféle meghajtást ötvöznek: van bennük belsőégésű és villanymotor is. Alapötletük az, hogy a bennük lévő belsőégésű motor állandóan a kedvező hatásfokú fordulatszám-tartományban működik, s így jelentősen csökken az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag emisszió. Ennek eredményeként, főként zsúfolt városi forgalomban, a Prius kipufogógáz-kibocsátása nulla. Alacsony sebességnél a járművet a villanymotor hajtja, és a benzinmotor csak az akkuk töltését végzi. Nagyobb tempónál vagy intenzív gyorsításkor azonban a belsőégésű motor is bekapcsolódik a hajtásba, így fokozva a teljesítményt.
A második generációs Prius másik nagy újdonsága a nagyobb hatásfokú hajtáslánc. A fejlesztők az elmúlt hat évben tökéletesítették az elektromos rendszert, mely a korábban használt 300 helyett immár 500 Volton működik.
A beépített villanymotor is erősebb lett, 400 newtonméteres nyomatéka, és 68 lóerős teljesítménye egyaránt javulás az elődhöz képest. Természetesen a benzinmotort sem hagyták érintetlenül, az új, 78 lóerős erőforrás takarékosabb, és tisztább üzemű lett.
A fejlesztéseknek köszönhetően a Prius gyorsulása 0-ról 100 km/órára 10 másodperc körül alakul a korábbi 13 másodperces érték helyett, és a rendszer nagyobb hatásfokának köszönhetően az autó átlagfogyasztása is észrevehetően csökkent. Ráadásul a gyár állítása szerint a Prius, évi húszezer kilométeres futásteljesítményét alapul véve, kereken egy tonnával kevesebb káros anyagot bocsát a levegőbe, mint bármelyik hagyományos kategóriatársa.
Izgalmasabb belső
A Toyotánál igyekeztek a kocsi egyéb műszaki berendezéseit is a kor színvonalára hozni, így a Priusba megtalálható szinte minden ma divatos elektronikus rendszer: a digitális klímától kezdve, a kulcsnélküli indító és ajtónyitó rendszeren át egészen a teljesen elektronikus fékfelügyeletig. A kocsi belső kialakítása rendkívül modern. A műszerfal ergonómiai szempontból célszerűbb és áttekinthetőbb, érdekessége a váltókarként funkcionáló aprócska joystick, mellyel gyakorlatilag csak a haladás iránya változtatható.
A Toyota szakemberei szerint az új Prius Európában is elterjeszti a hibridtechnológiát, mely az alacsony szennyezőanyag kibocsátása révén képes megfelelni a 2008-ban életbe lépő szigorodó környezetvédelmi szabványoknak is.
