Belföld

1999-ben kérelmezték, de csak most indul az első ISPA-projekt

Az első környezetvédelmi ISPA-projekt kivitelezése kezdődhet meg egy hónapon belül Hajdú-Bihar megyében, miután a szerződést Debrecen önkormányzata és a kivitelező cégek június elején aláírják. A komplex regionális hulladékgazdálkodási rendszerre vonatkozó projekt lebonyolításában közreműködő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium már megküldte az Európai Unió által jóváhagyott szerződéseket a kivitelező cégeknek, jelenleg azokat véglegesítik.

Becker László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nemzetközi támogatásokért felelős főosztályvezetője az MTI-nek elmondta: a megye 77 településének hulladékgazdálkodását célzó projekt három év alatt készül el, összesen 18,7 millió euróból. A projekt költségeihez az EU 14 millió eurót ad, a fennmaradó hányadot az államnak, illetve az önkormányzatoknak kell állniuk. A főosztályvezető a kivitelezőkről egyelőre nem árult el információkat.

A projekt révén olyan hulladékgazdálkodási rendszer jön létre, amely már a szelektíven gyűjtött kommunális hulladék előválogatását, komposztálását és újrahasznosítását is lehetővé teszi. A rendszer három lerakóból áll majd. Ezek közül az egyik a jelenleg Debrecenben üzemelő létesítmény, amelyet bővítenek és korszerűsítenek, Hajdúböszörményben és Berettyóújfalun pedig újakat építenek. A lerakók közelében válogatómű és komposztáló is létesül.

Becker László utalt arra, hogy a projektet még az ISPA-program induló éve, azaz 2000 terhére valósítják meg. A még 1999 őszén beadott projektkérelmet ugyanis Brüsszel csak egy évvel később fogadta el, ráadásul az uniós szabályozás megváltozása miatt a pályázatot később újra kellett írni. További fél évet vett igénybe a második jóváhagyás, illetve a kivitelezési tender kiírási feltételeinek pontos meghatározása.

A főosztályvezető kitért arra, hogy az EU a környezetvédelmi fejlesztésekre fordítható, évi 44 millió eurós keretű ISPA-programja alapján eddig 11 hulladékgazdálkodási projektre ígért támogatást. A program ugyan már három éve fut, ám az első projektek “kapavágásait” még csak most nyáron végzik el.

A még 2000-ben odaítélt támogatás alapján a Hajdú-Bihar megyein kívül a szegedi, a miskolci és a szolnoki beruházás várhatóan 2005-re, a következő évben jóváhagyott Tisza-tavi, Duna-Tisza közi nagytérségi és Sajó-Bodva-völgyi 2006-ra, a tavaly sikeresnek ítélt Dél-Balatoni, Homokhátsági, Nyugat-Balaton-Zalavölgyi és Észak-Kelet-Pesti pedig 2006 második felében, legkésőbb 2007-ben készül el.

Ezekhez a projektekhez az EU összesen mintegy 160 millió eurót ad. A projektek értéke 10 millió eurótól 60 millió euróig terjed. Általában a költségek felét az EU, 40 százalékát a magyar állam, 10 százalékát pedig az érintett önkormányzatok állják.

Az “ISPA-programos” korszakot hulladékgazdálkodási szempontból Magyarország az Észak-Balatoni lerakó projektjével zárja, amelyet Brüsszel az idei ISPA keret terhére már elfogadott – mondta Becker László. Az ország a jövő évtől EU-tagként már a kohéziós alap támogatásaihoz is hozzáfér, ami azt jelenti, hogy az eddigi legnagyobb értékűnek számító 40 millió eurós projektekhez képest akár 70 millió eurós beruházásokra is pályázhat. A tervek szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei projekt lesz az első ilyen nagyobb uniós hulladékgazdálkodási fejlesztés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik