Kössünk megbízási vagy vállalkozási szerződést, így mindenki jól jár! – hallják sokszor a leendő munkavállalók reménybeli munkahelyükön. A
legtöbb esetben a munkáltató valóban jól jár: megtakarítja a személyi jövedelemadóval és a társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatos költségeket, nem kell felmondási védelemben részesítenie dolgozóját, rövidebb felmondási időt állapíthat meg, ráadásul végkielégítést sem kell fizetnie.
Első látásra persze a „vállalkozó” is jól jár, hiszen nem vonnak le semmit a megbízási díjából, adózása és járulékfizetése rá van bízva. Ezért a lehető legkevesebb költséggel, a minimálbér után fizetendő járulékokkal számol. Az idén már egyszerűsített vállalkozási adót is fizethet, így megszabadul adminisztrációs terhei jelentős részétől és költséget sem kell fondorlatos trükkökkel produkálnia.
A munkajogi szabályok nemrégiben elfogadott módosítása azonban szigorúbb fellépést ígér. A munkavállalók védelmében, a költségkímélés miatt vállalkozási jogviszony keretében „foglalkoztató” munkáltatók ellen. A munkaügyi felügyelők júniustól akár 6 millió forint bírságot is kiszabhatnak a jogsértő munkáltatókra.
Munkaügyi bírság
A munkaügyi bírság 1996. óta nem emelkedett. A törvénymódosítás június 1-jétől emeli a kiszabható bírság mértékét. Első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 ezer forinttól 2 millió forintig, több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedhet a bírság. A jogszabály figyelembe veszi a munkáltató teherbírását is, legfeljebb 3 millió forint bírság szabható ki azzal munkáltatóval szemben, aki 20 vagy kevesebb munkavállalót foglalkoztat.
A munkavállaló azonnal rosszabbul jár, ha például betegsége több hónapra ágyhoz köti vagy gyermekszülésre vállalkozik. A táppénzt és az anyasági ellátásokat ugyanis a munkabér alapján számolják, s minimálbérrel vajmi kevés. Az idősebbek pedig nem számíthatnak különösebben magasa társadalombiztosítási nyugdíjra, ha a minimálbér után fizettek nyugdíjjárulékot.
A munka törvénykönyve (Mt.) módosításának nemcsak az uniós jogharmonizáció befejezése volt a célja, hanem a kényszervállalkozások visszaszorítása, munkaviszonyba terelése is. A törvényjavaslat kidolgozása során azonban számos pontosítás történt, így végül mégsem definiálták a jogalkotók a munkaviszony fogalmát, s a polgári jogi szerződéses szabadságot is tiszteletben tartották. De akkor mi változott egyáltalán?
A törvénymódosítás rögzíti, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének védelmét szolgáló rendelkezések érvényesülésének korlátozására, csorbítására. Ezért a szerződés elnevezésétől függetlenül is munkaviszonynak kell tekinteni a jogviszonyt, ha az eset körülményei – a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatai, a tényleges munkavégzés jellege, a felek által gyakorolt jogok és teljesített kötelezettségek természete – arra utalnak, hogy a felek között munkaviszony jött létre.
Felhatalmazott ellenőrök
A törvénymódosítás július 1-jén lép hatályba, s változik a munkaügyi ellenőrzésről szóló jogszabály is. A Mt.-ben megfogalmazott fenti alapelvnek megfelelően bővül a munkaügyi ellenőrök hatásköre: a felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében megállapíthatja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony (azaz munkaviszony) a munkába lépés napjától fennáll, és kötelezheti a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására.
Ez akár azt is jelentheti, hogy az évek óta megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló szerződését visszamenőleg munkaszerződéssé minősíthetik. Ezzel visszamenőleg változik az adó- és járulékfizetési kötelezettség is. Az persze kérdés, hogy a vállalkozónak milyen adókat kell majd ekkor befizetnie.
A munkaügyi ellenőrzés a hatályos szabályozás szerint is kiterjed a megbízási, vállalkozási szerződések minősítésére. Az ellenőrzést végző munkaügyi felügyelő külön engedély és előzetes bejelentés nélkül beléphet az ellenőrizni kívánt munkahelyre, akadályoztatása esetén rendőrségi segítséget is igénybe vehet. Megvizsgálhatja a foglalkoztatott és a foglalkoztató közötti jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokat, másolatokat készíthet róluk, valamint az általa tapasztalt tényállás alapján minősítheti a felek között fennálló jogviszonyt.
Készülő jogszabályok
A munkaügyi tárca már készíti azokat a tervezeteket, amelyek külön rendeletben szabályoznák az atipikus foglalkoztatási viszonyokat. Még az idén várható, hogy elkészül a távmunkáról szóló szabályozás. A jellemzően állandó megbízással egy helyen dolgozó kényszervállalkozók munkajogi védelmének megteremtését célozza majd az önfoglalkoztatásról szóló miniszteri rendelet.
Amennyiben az ismérvek alapján a jogviszony munkaviszonynak felel meg, az ellenőrök szankciókat alkalmazhatnak a munkáltatókkal szemben a Mt. rendelkezéseinek megkerülése miatt. A törvénymódosítás abban hoz újat, hogy az ellenőrök visszamenőleg is minősíthetik a szerződéseket. A jelenlegi szabályozás szerint a munkaügyi ellenőrzés a munkaviszony létesítése alakszerűségének vizsgálatára terjed ki. Ezentúl a kötelező tartalmi elemek meglétét is kötelesek vizsgálni az ellenőrök, ami egyébként megfelel az eddigi jogalkalmazói gyakorlatnak is.
A nyári időszakban kampányszerű ellenőrzésekre számíthatnak azok a cégek, ahol jellemző a kényszervállalkozók foglalkoztatása (például lapszerkesztőségek, biztonsági vállalkozások). Természetesen nemcsak a munkaszerződéseket ellenőrzik a felügyelők, hanem a munkaügyi jogszabályok, sőt a munkavédelmi előírások betartását is.
