Hazánk számára az elemzők a 245 forintos euróárfolyamot tartják a leginkább elfogadhatónak a rögzítés szintjének meghatározásakor. Csehország várhatóan csak egy évvel az említett országokat követően válik az árfolyam-mechanizmus részévé.
A csatlakozó államoknak hivatalosan két évet kellene eltölteniük a rendszeren belül, bizonyítva ezzel alkalmasságukat az euró átvételére. Ennek ellenére a konszenzusos vélemény szerint az egységes fizetőeszköz bevezetése ehhez képest valamennyi országban egy évet késni fog, így Magyarország Szlovéniával és Lengyelországgal karöltve 2008-ban, Csehország pedig 2009-ben válthatna a jelenlegi nemzeti fizetőeszközökről az európai devizára. A késlekedés legfőbb okaként az elemzők a túlköltekező költségvetéseket és az euró bevezetése iránti elkötelezettség lanyhulását említik.
A hazai bérszínvonal gyors ütemű növekedését és a kormányzat túlköltekezését látja az ország első körös eurózóna-csatlakozását leginkább veszélyeztető tényezőnek Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
